Túl hosszú időbe telik az EU-s jog betartatása és a szankciók sem mindig elégségesek - ezt állapította meg az Európai Számvevőszék friss jelentése. Mint írták, az elvárhatónál is sokkal tovább húzódnak a kötelezettségszegési eljárások, amelyeket az Európai Bizottság (EB) indít, amikor egy tagállam nem felel meg a közösségi elvárásoknak. A jelentésben vizsgált, 2012 és 2023 közötti időszakban több mint kilencezer ilyen eljárást indított az EB, ezek nagy többségében - Magyarország esetében is - a tagállamokkal való egyeztetés során orvosolták a problémát, de a folyamat legtöbbször éveket vesz igénybe.
A Bizottság saját kezdeményezésre vagy panaszok nyomán vizsgálódhat, és ha úgy ítéli, egy tagállam olyan törvényt hozott, ami az uniós jogba ütközik, elindítja a kötelezettségszegési eljárást. A Bizottság saját normái alapján három év alatt kellene lezárni vagy bíróság elé utalni a saját hatáskörben indított ügyeket, de 2023-ban az esetek majd felében ennél tovább húzódott a folyamat. Ez legtöbbször annak tudható be, hogy az EB és a tagállamok több körben egyeztetnek az esetleges változásokról. Ehhez hasonló esetek Magyarországgal szemben is vannak: a roma gyerekek iskolai szegregációjával szemben még 2016-ban indult eljárás, ami még mindig nem jutott nyugvópontra, de Bíróság elé sem, pedig már kijárhatták az általános iskolát is azok a diákok, akik az ügy kezdetekor kerültek szegregált iskolákba.
Ha a folyamat során az Európai Bizottság úgy ítéli meg, hogy a tagállam válasza nem megfelelő, akkor viheti a Bíróság elé az ügyet. Az elmúlt tíz évben az ügyek mindössze 3,5 százaléka került ebbe a szakaszba. Ilyen ismert magyar ügy a Szuverenitásvédelmi Hivatal esete, ahol a magyar törvény 2023. decemberi elfogadása után idén februárban már meg is indították a kötelezettségszegési eljárást, és mivel a levélváltások a kormánnyal nem vezettek eredményre, október elején már Bíróság elé is utalta az ügyet az EB. A kritikusok ugyanakkor a Bizottság szemére vetik, hogy nem kérte a Bíróságtól a törvény ideiglenes felfüggesztését, és azóta a Szuverenitásvédelmi Hivatal az Átlátszó és a Transparency International Magyarország elleni eljárásai újabb szakaszba léptek.
Az Európai Számvevőszék jelentése kiemeli, hogy időnként még a bírósági ítéleteknek sincs elég nagy visszatartó erejük, ha a büntetés csak szimbolikus. Bár a jelentésben javasolják a korábbinál nagyobb szankciók kiszabását, a magyar tapasztalat szerint még ez sem mindig elég. Hiszen a Magyarország elleni gigabírság sem érte el a célját eddig. A menekültügyi szabályok megsértése miatti, 2020-as bírósági ítéletet a magyar kormány nem hajtotta végre, ezért idén júniusban 200 millió eurós átalány bírságot kapott hazánk, ami napi egymillió euróval nő azóta is. Az összeget a Magyarországnak szánt uniós támogatásból vonják le, amíg a kormány nem tesz eleget a Bíróság ítéletének.
