- EU-csúcs: Orbán Viktor nem válaszolt, hajlandó lenne-e magyar katonákat küldeni Ukrajnába az általa javasolt tűzszünet fenntartására

Nem létezik olyan 2025-ös forgatókönyv, amelyben az Európai Unió ne tartana ki Ukrajna mellett – derült ki azon a sajtótájékoztatón, amelyet António Costa, az Európai Tanács új elnöke, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és a véget érő magyar EU-elnökség nevében Orbán Viktor magyar miniszterelnök tartott csütörtök este Brüsszelben az EU-csúcs után. 

Kezdésként António Costa, az Európai Tanács elnöke ismertette a témákat, hangsúlyozva, hogy a minap elfogadott tizenötödik szankciócsomaggal az EU bezárja a kiskapukat az Ukrajnát 2022. február 24-én lerohanó Oroszország előtt. Ukrajnának az EU eddig 130 milliárd euró összegű támogatást nyújtott, 2025-ben a kelet-európai ország még 30 milliárd eurót fog kapni. Oroszország háborúja a nemzetközi közösség elleni háború – jelentette ki a politikus. Elmondása szerint az EU-csúcson tárgyaltak arról is, hogy a világ multiplurális, fel kell adni az egyszerűsítő koncepciókat, mint például „a globális Dél”, az EU-nak erősítenie kell a kapcsolatait mindenkivel, akivel lehet. Kiemelt jelentőséget visel a transzatlanti kapcsolat, az Egyesült Államok az egyik legközelebbi partnerünk, ami pedig az Egyesült Királyságot illeti, a portugál politikus „pozitív energiákról” beszélt. Szíriában az EU már beszállt programokba helyi hatóságokkal az Aszad-rezsim megdöntése után, humanitárius segélyt ad. Az EU-tagországok állam- vagy kormányfői 2025. február 3-án már védelmi, március 20-21-én gazdasági versenyképességi kérdésekről fognak tárgyalni.

2025 döntő év lesz. Meg kell kettőznünk erőfeszítéseinket Ukrajna támogatásában, Ukrajnát az erő helyzetébe kell helyeznünk – vette át a szót Ursula von der Leyen, aki ezután arról beszélt, a kelet-európai országban jelenleg a legnagyobb kihívást az Oroszország által kitartóan támadott energiahálózat és a polgári infrastruktúra újjáépítése jelenti. Ezeket folyamatosan javítjuk, de itt van egy szakadék – jelezte. Az EU-s támogatás mindenesetre azt jelenti, hogy Ukrajna gazdasági stabilitása 2025 végéig biztosítva van.

– jelentette ki az Európai Bizottság elnöke.

Ursula von der Leyen kitért Szíria jövőjére is, azt állítva, az UNHCR-rel együttműködve tesznek lépéseket a menekültek visszatéréséért, de ennek önkéntesnek és biztonságosnak kell lennie, főleg a jelenleg még elég volatilis helyzetben. Ígéretet tett, hogy proaktív lesz a megválasztott amerikai elnök, Donald Trump vezette új amerikai adminisztrációval fenntartott viszonyban, és felkészülnek különböző forgatókönyvekre is. Méltatta a magyar EU-elnökséget, amiért az égisze alatt fogadták el az Oroszország elleni tizenötödik szankciócsomagot, a gazdasági versenyképességről szóló budapesti nyilatkozatot, Románia és Bulgária pedig 2025. január 1-től a schengeni övezet teljes jogú tagja lehet.

Méltatással kezdte Orbán Viktor is, azt állítva, a magyar EU-elnökség alatt remekül működtünk együtt, minden politikai vitát félre tudtunk tenni, a második EU-elnöksége sokkal könnyebb is volt az elsőnél 2011-ben. Kijelentette, hogy ami a háborút illeti, lényegében nem volt mozgástere, nem volt konszenzus, mindent kétoldalú kapcsolatokban kellett tennie – célzott a 2024. júliusában indított, kétséges sikerű békemissziójára a miniszterelnök. Szerinte a budapesti nyilatkozat „történelmi figyelmet” érdemel, „egyszerűsítési forradalomra” szólít fel, megfizethető energiát és a kis- és középvállalkozások támogatását irányozza elő, határidőket rendel ezekhez a kérdésekhez. – Komplikált, nehéz feladat lesz versenyképessé tenni Európát – fogalmazott Orbán Viktor. Régóta blokkolt ügyekben sikerült előrejutni – tért ki ezután a miniszterelnök a nyugat-balkáni országok EU-csatlakozására, a román és a bolgár Schengen-csatlakozásra, arra, hogy a demográfiai kihívásokért felelős EU-s miniszterek először tartottak EU-s csúcstalálkozót, a 27 tagország mezőgazdasági minisztereinek sikerült megállapodnia a közös agrárpolitikáról, nem mellesleg pedig született egy nyilatkozat „a zsidó élet előremozdításáról” és az antiszemitizmus elleni küzdelemről. – Az elmúlt hat hónap alatt megerősödött bennem a vélemény, hogy az EU túlélésének egyedüli módja, ha az EU ambiciózussá válik, nagy akar lenni – zárta a mondanivalóját Orbán Viktor egy célzással a magyar-EU-elnökség mottójára (Make Europe Great Again), amely Donald TÍrump elnökválasztási szlogenjének (Make America Great Again) a parafrázisa.

A sajtótájékoztatón Orbán Viktor három újságírói kérdést kapott. Ezek egyike, az első váratlanul élesen hangzott, azt firtatta ugyanis, hogy a magyar miniszterelnök hajlandó lenne-e magyar katonákat küldeni Ukrajnába annak a tűzszünetnek a fenntartására, amelyre nemrég ő tett javaslatot. Bár a Fidesz gyakorlatilag az egész 2022-es parlamenti választási kampányát arra építette, hogy az ellenzék akkori közös miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter magyar katonákat küldene Ukrajnába harcolni, Orbán Viktor erre a kérdésre nem adott választ. Megérti – mondta a miniszterelnök –, hogy mindenki kitartó békét akar, geopolitikai összefüggésekben beszél, de „Magyarországnak megvannak a korlátai”, ő nem rendezési célokat fogalmaz meg, hanem egy kisebbet. Ő nem látja akadályát annak, hogy egy ortodox karácsonyra időzített tűzszünetben ne haljon meg néhány ezer ember, egy fogolycserével pedig szabaduljon néhány száz, mondjuk 700-700 ukrán és orosz katona. – Szerintem ez lehetséges – jegyezte meg. (Ami a fogolycserét illeti, a miniszterelnök arról beszélt, hogy az a 700-700 orosz és ukrán katona legalább arra a 2-3 karácsonyi napra mehessen haza. Azt nem árulta el, a visszatérésüket hadifogságba hogyan képzeli – a szerk.)

Orbán Viktort ezen túl a Donald Trumphoz fűződő viszonyáról kérdezték. Először stratégiai nyugalmat javasolt az Európai Uniónak, mondván, várják meg a republikánus elnök 2025. január 20-i hivatalba lépését, azt pedig, hogy ezután Donald Trump miként teremt 24 óra alatt békét, elintézte azzal: más nevében ő nem beszélhet.