A karácsonyi kiadások, a favásárlás, az ajándékok, az ünnepi ételek és italok, családlátogatások az emberek 14 százaléka számára olyan nagy anyagi megterhelést jelent, hogy nem is tudják úgy ünnepelni a karácsonyt, ahogy szeretnék – derült ki a Publicus Intézet Népszava számára készített reprezentatív felméréséből. Tavaly még csak minden tizedik megkérdezett nyilatkozott így. Emellett 46-ról 49 százalékra nőtt azok aránya, akik számára ugyan nagy kiadás, megterhelés a karácsony, de azért még ki tudják gazdálkodni a családi büdzséből.
Ezzel párhuzamosan egy év alatt 41-ről 31 százalékra csökkent azoknak az aránya, akik számára nem jelent anyagi gondot az év legnagyobb ünnepe. (Pár százaléknyian azt válaszolták, hogy nincsenek karácsonyi kiadásai, azaz vagy nem ajándékoznak, vagy saját készítésű termékeket tesznek a fa alá). A legkevesebben (10 százalék) a Fidesz-KDNP szavazói közül állították, hogy nem tudnak annyit költeni ilyenkor, mint amennyit szeretnének, ami azért érdekes, mert a kormánypárt hívei az átlagnál nagyobb arányban vannak jelen az idősek és a kistelepülésen élők között. A Tisza Párt szavazóinak 16, a többi ellenzéki párt szavazóinak 27, a bizonytalanoknak pedig 15 százaléka válaszolt így. Leginkább a nyugdíjasok (22 százalék), egyéb inaktívak (23 százalék) és a panelházakban élők (26 százalék) számára jelent megterhelést a karácsony.
Arra a kérdésre, hogy tavalyhoz képest többet költ-e az idei karácsonyra, a emberek 7 százaléka állította, hogy jelentősen többet-, 21 százaléka pedig valamivel többet. 57 százalék viszont ugyanannyit szán az ünnepre, mint egy évvel korábban, ami az árak emelkedését, különösen az élelmiszerek drágulását figyelembe véve szerényebb ünnepeket jelent. Minden hetedik válaszadó (14 százalék) pedig azt mondta, a korábbinál kevesebbet költ most karácsonykor, mint 2023-ban.
Összességében tehát a magyarok 63 százaléka úgy érzi, hogy jobban megterhelik a családi kasszát a karácsonyi kiadások, mint a korábbi években - akár még épp ki tudják gazdálkodni, akár nem -, és csak 35 százalék gondolja ennek ellenkezőjét. (A megkérdezettek két százaléka nem válaszolt a kérdésre). Ebben a kérdésben jelentős eltérés van az egymással szemben álló pártok szavazói között: míg a kormánypárt híveinek csak valamivel kevesebb mint fele érzi a pénzromlást az ünnepi költésekkor, ez az arány a Tisza-támogatók körében 80, a többi ellenzéki szavazó között 75, a bizonytalanoknál pedig 61 százalék.
Megkérdezte azt is a Publicus a felmérésben, hogy hány embernek szoktak karácsonyi ajándékokat vásárolni. A válaszolók 43 százaléka 1-5 embert szokott megajándékozni ilyenkor, 35 százalék pedig 6-10 fő számára készül valamivel, 11 százalék pedig még ennél is több családtagot és barátot lep meg. Minden tizedik ember viszont nem ajándékoz senkinek. A közeli hozzátartozókra vonatkozó kérdésre 49 százalék azt válaszolta, hogy közülük mindenkit, 31 százalék pedig elsősorban a gyerekeket és néhány felnőttet ajándékoz meg.
Az emberek 20 százaléka viszont kizárólag a gyerekeknek készül ajándékkal. A kutatásban résztvevők közel háromnegyede vásárolja az ajándékokat, és csupán 3 százalék válaszolta azt, hogy készíti azokat, illetve további 22 százalék esetében mindkettő jellemző, azaz vesznek és készítenek is.
A magyarok egyharmada 10 és 50 ezer forint közötti összeget szán idén ajándékokra, 28 százalék pedig 50 és 100 ezer forint között költ. Ez adja a két legnagyobb kategóriát. Minden tizedik ember 100-150 ezer forintot, 4 százalék 150-200 ezer forintot, 6 százalék pedig még ennél is többet áldoz erre a célra. Ugyanakkor 8 százaléknyian vannak azok (ez minden tizenkettedik embert jelenti), akik 10 ezer forintnál kevesebbet tudnak erre a célra fordítani – ez a szám éppen a Fidesz-KDNP szavazóinak körében a legmagasabb, 11 százalék, viszont köztük van a legtöbb sokat (200 ezer forint felett) költő is, 9 százalék. Az emberek 61 százaléka mondta, hogy keresi az akciós termékeket az ünnepek környékén. Itt nincs nagy „szórás” a különböző pártok szimpatizánsai között.
Az emberek pontosan fele még mindig inkább személyesen szerzi be az ajándékokat, és csak minden tizedik kizárólag az interneten. Tízből csaknem négyen (38 százalék) pedig itt is-ott is vásárol, vagyis ha szűken is, de még mindig többségben vannak azok, akik nem használják ki legalább részben az internetes vásárlási lehetőségeket. Bár a 60 évnél idősebbek több mint háromnegyede kizárólag boltba jár, már a körükben is van 5 százalék, aki a netes vásárlást preferálja.
A háztartások relatív többségénél az élő karácsonyfákat felváltotta a műfenyő – 48 százalék dönt a tartós, műanyag megoldás mellett, vagyis majdnem minden második ember a műfenyőt választja. Minden harmadik ember (34 százalék) szerez be vágott fenyőt. A többi lehetőséget csak kevesen jelölték meg, így 4 százalék gyökeres fenyőt visz haza, és ugyanennyien választottak valami más dekorációt. Az emberek mintegy 9 százalékának egyáltalán nincs fenyőfája karácsonykor.
A többség civil szervezeteken keresztül segít a rászorulókon
A magyarok majdnem fele – 49 százaléka – szokta támogatni a rászorulókat valamilyen módon karácsonykor, további 14 százalék szintén adakozik, de nem minden évben – áll a Publicus Intézet felmérésében. A nőkre jellemzőbb a jótékonykodás, mint a férfiakra: 56-41 százalék arányban „vezetnek” ebben az összehasonlításban, ez azt jelentheti, hogy a családokban ez a típusú tevékenység inkább a nőkre hárul. A pártpreferenciát tekintve az látszik, hogy
a kormánypártok szavazói állításuk szerint nagyobb arányban támogatnak valamilyen jó célt, mint a többiek, bár jelentős különbségek nincsenek.
A fideszes szimpatizánsok körében 56 százalék jótékonykodik rendszeresen, a Tisza szavazóinak esetében ez 50, a többi ellenzéki párt hívei között 52, a bizonytalanok körében pedig 43 százalék.
Arra a kérdésre, hogy mivel szokták támogatni a rászorulókat, a válaszolók 64 százaléka jelölte meg a pénzadományt, 48 százalék az élelmiszert, 28 százalék a tárgyadományt, 4 százalék pedig önkéntes munkával is segít. (Itt több válaszlehetőség is megadható volt). Tízből 8 adakozó civil szervezeten keresztül juttatja el az adományát a rászorulók számára, negyedük pedig egyházon keresztül jótékonykodik (egyszerre mindkét válasz megjelölhető volt). Utóbbi átlagon felül jellemző a Fidesz-KDNP szavazóra, akiknek 34 százaléka az egyházi szervezetekben bízik, amikor a rászorulók támogatásáról van szó, a többi párt hívei körében ez 21-22 százalék. A civil szervezeteken keresztüli adományozás a Tisza szavazóira jellemző a leginkább (86 százalék) – ebben az esetben részben valószínűleg magának a pártnak a saját egyesületén keresztül tették ezt meg, amely kifejezetten jótékonysági célra gyűjt.
Az összes megkérdezett 26 százaléka legfeljebb 10 ezer forintot, 16 százalék 10-20 ezer forintot, 13 százalék 20-50 ezer forintot, 6 százalék 50-100 ezer forintot, 2 százalék 100-200 ezer forintot, 1 százalék pedig ennél is többet áldoz jótékony célra egy évben.
Az adakozók 7 százaléka mondta, hogy idén többet tudott erre a célra fordítani, mint a korábbi években, 60 százalék ugyanannyit, 32 százalék viszont kevesebbet adakozott. A legtöbben a rászoruló gyerekekkel kapcsolatos ügyeket karolják fel, 65 százalék választotta ezt a válaszlehetőséget, a szegényeket 42 százalék, a betegeket 33 százalék, állatokkal foglalkozó szervezeteket pedig 22 százalék támogat. (Itt szintén több válaszlehetőség is megadható volt). Kevesen adakoznak viszont kulturális szervezetnek, mindössze 2 százalék, vagy valamilyen környezetvédelmi célra, ez utóbbit 1 százalék jelölte meg.
