ellenzék;Parlament;képviselők;Fidesz-KDNP;felszólalás;2024;

Az ellenzéki képviselők közül egyedül Hadházy Ákos nem beszélt az idén, de ő már korábban jelezte, hogy nem akar a rendszer díszellenzéke lenni

- Tizenegy fideszes és egy ellenzéki képviselő meg sem mukkant idén a parlament plenáris ülésein, nagy nevek is vannak a némán maradók között

 Rétvári Bence összesen csaknem fél napon át beszélt a parlamentben idén, de sokan voltak, akik úgy érezték, nem sok mondandójuk van megválasztott képviselőként. 

11 kormánypárti és 1 ellenzéki képviselő meg sem mukkant a parlament plenáris ülésén 2024-ben, de sokat beszélt az évek óta rekorder Rétvári Bence belügyi államtitkár, aki 204 felszólalással összesen 11 óra 49 perc 18 másodpercet beszélt – derült ki a Népszava év végi gyűjtéséből.

Rétvárinak ezzel idén nem sikerült megdöntenie a saját maga állított rekordokat, tavaly például 227 alkalommal több, mint 15 órát beszélt az Mfor akkori gyűjtése szerint. A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, főként a tárcát érintő területekkel kapcsolatban szólalt fel, és a legtöbb esetben a kormány álláspontját mondta fel. Például a kegyelmi ügy kirobbanásának idején a méltatlankodó ellenzékieket sorra felkérdezte, hogy, miért nem szavazták meg a gyermekvédelmi törvényüket (amit sokan valójában csak homofób törvényként emlegetnek), vagy miért buzdítottak a kormány 2022-es gyermekvédelmi népszavasának bojkottálásra (ahol egyébként az egyik kérdés az volt, hogy „támogatja-e ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?”)

Az ezüstérmes Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, aki 108 felszólalással 10 óra 34 perc 36 másodpercet beszélt a Országgyűlés ülésein. Noha Fónagy János nem állandó szereplője a napi híreknek, ironikus, hogy 2018-ban épp azzal került a média fősodrába, hogy Rétvári Bence felszólalása közben többször is elaludt. A bronzérmes helyre egy jobbikos képviselő, Z. Kárpát Dániel került 80 felszólalással, őt követi szorosan 79-cel az LMP-s Kanász-Nagy Máté. A listán Orbán Viktor a 8. helyen áll (51 alkalommal). A fel nem szólaló képviselők között van például Hende Csaba, Kubatov Gábor és Rogán Antal is.

A sereghajtók, akik egyszer sem szólaltak fel az idei évben, 12-en vannak, ebből 11 kormánypárti képviselő, és egy ellenzéki: Hadházy Ákos. Ő már a 2022-es választások után többször is beszélt arról, hogy azzal, ha beülnek a parlamentbe és bizottsági tisztségeket vállalnak a képviselők, díszellenzékként legitimálják a rendszert. A kormánypárti képviselők viszont egész biztosan nem így gondolkodnak, néhányan mégsem kívántak semelyik témához hozzászólni az idén. Sőt, a fideszes Demeter András az egész ciklus alatt mindössze egyszer szólalt fel, akkor is csak azért, mert ő volt a törvényalkotási bizottság előadója, vagyis törvényjavaslatot ismertetett, melyet a bizottságban már megszavaztak. Más ügyekben is igazi szürke eminenciás. Demeter egyébként „új arc”, 2022-ben a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal kabinetvezetői pozíciójából ejtőernyőzött az Országgyűlésbe. Azóta nem sok mindent tudni róla, mindössze annyit, hogy 2022-es vagyonnyilatkozatából véletlenül kifelejtette az egyik cégét. Párttársa, Dankó Béla is az egész ciklus alatt mindössze egyszer szólalt fel, de az legalább 7 perc 17 másodpercig tartott, és az agrárpolitikáról beszélt. Úgy fest, választókerületében, Békés 2-ben olyan jól mennek a dolgok, hogy szót sem érdemelnek.

Ezen felül is akad 23 olyan képviselő, aki mindössze egyetlen egyszer szólalt fel az idén.

Közülük 22-en kormánypártiak, az ellenzék oldaláról egyedül a Momentum frakciójában ülő Szabó Szabolcs volt meglehetősen hallgatag. Az ételekről előszeretettel posztoló Németh Szilárd például novemberben a szuverenitás és az orosz-ukrán háború ügyében beszélt 1956-ról. A többi közt azt mondta: „Nekünk 1956 tanulsága az, hogy csak egyetlen dologért, Magyarországért, a magyar szabadságért szabad harcolnunk”. Ami érdekes annak fényében, hogy még októberben Orbán Balázsnak, a miniszterelnök politikai igazgatójának szavai nagy botrányt kavartak. „Pont ’56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Volodimir Zelenszkij elnök csinált két és fél évvel ezelőtt, mert felelőtlenség, mert látszik, hogy belevitte egy háborús védekezésbe az országát”  – fogalmazott a politikai igazgató, ami mind őt, mind pedig a miniszterelnököt magyarázkodásra késztette. Orbán Viktor amellett, hogy hibának nevezte ezt a gondolatot, közölte, hogy 1956 emlékét távol kell tartani a „háború és béke vitájától”. Úgy tűnik erről Németh Szilárdot nem értesítették. Igaz, felszólalásában nem hangzik el konkrétan a szomszédunkban zajló konfliktus, mégis „egy vesztes háborúról” beszélt, amivel feltehetően mégiscsak arra gondolhatott.

Egyébként a felszólalások átlaga képviselőnként 14 volt az idén, de hatalmasak a különbségek. 50 feletti alkalommal mindössze nyolc képviselő beszélt, és 40-50 között is csupán 11 politikus szólalt fel. 32-en vannak, akik 20-30 alkalommal beszéltek a Parlamentben, és 36 képviselő érezte úgy, hogy tízszer vagy annál többször (maximum 19) ragadja magához a szót. A legnépesebb csoport pedig a 10 alkalom alattiak, ők összesen 111-en vannak.

Háromból két ember mondja azt, jobban megérzi a családi kassza az ünnepi előkészületeket, mint tavaly. Egy év alatt 41-ről 31 százalékra csökkent azoknak az aránya, akik számára nem jelent anyagi gondot az év legnagyobb ünnepe. A legtöbben 10 és 50 ezer forint között költöttek ajándékokra, tízből egy ember senkit nem ajándékoz meg – derült ki a Publicus Intézet kutatásából.