Mi legyen a karácsonyi vásárokkal? Folytatódhatnak-e az ideiek? Rendezzenek-e a jövőben vásárokat? Ha úgy döntenek, hogy nincs több karácsonyi vásár, akkor ez egy jogos és logikus reakció, vagy gyávaság és megfutamodás? Legyen vásár, de szigorú beléptetéssel, kordonokkal körbezárt területen, géppisztolyos katonák jelenlétében?
Többek között e kérdések foglalkoztatják a német közvéleményt a péntek esti tragédia óta, amikor egy szaúdi pszichiáter – aki 2006 óta Németországban él – Magdeburgban autójával fékezés nélkül a karácsonyi vásár résztvevői közé hajtott.
Olyan vita kezdődött el, amelyben minden érv jogos. Hiszen ha nincsenek karácsonyi vásárok, akkor az ünnepek előtt pár nappal csökken a veszélye annak, hogy valaki egy terrorista támadásának következtében veszíti el családtagját, barátját, kollégáját. Másrészt, ha úgy döntenek az illetékesek, hogy ne legyen több karácsonyi vásár, akkor a többi tömegrendezvényt is le kellene mondani, a karácsonyi miséktől, koncertektől kezdve a sporteseményekig mindent. Ez megfutamodás lenne a terroristák elől.
A tragédia estéjén a Magdeburg labdarúgócsapata Düsseldorfban lépett pályára, 3-2-re vezetett, amikor a 70. perc körül eljutott a tragédia híre az arénába.
Döbbenetes volt, ahogy egyik pillanatról a másikra síri csend lett a lelátón, a vendégdrukkerek közül sokan elhagyták a nézőteret, hogy minél hamarabb hazaérjenek. Volt olyan magdeburgi játékos, aki azonnal cserét kért; később kiderült, családtagjai a vásárban dolgoztak, képtelen volt tovább a mérkőzésre koncentrálni.
A vásárok egész Németországban több tízezer család megélhetését biztosítják, nem kizárólag az árusok, hanem a termékeket előállító cégek többsége is éves bevételének nagyjából a kétharmadát a karácsonyi vásár heteiben termeli ki. Ezeknek az embereknek a megélhetése kerül veszélybe, ha megszüntetik a vásárokat. Az életük lesz veszélyben, ha folytatódnak a vásárok – érkezik a válasz a megszüntetést támogatóktól.
Van jó megoldás?