A Pénzügyminisztérium adatai szerint az idén az első 11 hónapban 3 412,7 milliárd forint ment el az államadósság finanszírozására, ami bőven meghaladta az egész évre tervezett 3103 milliárd forintot, a Költségvetési Tanács közlése szerint a kormány azzal számol, hogy az idei kamatkiadások december végére elérik a 3572 milliárd forintot, jövőre pedig tovább emelkednek. A múlt héten elfogadott költségvetés szerint az államadósság finanszírozására 3876 milliárd forintot kell költeni, vagyis 304 milliárd forinttal nő az erre a területre fordított kiadás, ugyanakkor az idei eredeti tervhez képest már több mint 750 milliárd forintos pluszról beszélünk.
Ez utóbbira mondhatta a miniszterelnök, hogy nő a kormány mozgástere. Egy dologban igaza lehet, hogy
a GDP arányában mért kamatkiadások az idei 4,8 százalékról 3,8 százalékra csökkenhetnek, de ez csupán a bruttó hazai termék jövőre várt növekedésének köszönhető, és semmiben nem növeli kormányzat mozgásterét.
A kamatkiadások egyszerűen megfojtják az állami költségvetést, amit jól jelez, hogy 2020-ban még mindössze 1225 milliárd forintra rúgtak, vagyis néhány év alatt megháromszorozódtak. Ebben több tényező is szerepet játszott. Jelentősen megváltozott a nemzetközi gazdasági környezet. Mivel 2020 után végett ért a pénzbőség az USA-ban és az eurózónában a jegybanki és a piaci kamatok is megemelkedtek. A covid-lezárások alatt majd minden fejlett állam jelentősen növelte az államadósságát, illetve mindenütt megnőtt az infláció, amire a jegybankok kamatemelésekkel reagáltak. A magyar kamatkiadásokat ezen felül növelte a megemelkedett kockázati felár, ami az Orbán-kormány unióellenes politikájából ered. Mivel az ország nem fér hozzá az ingyenes uniós támogatásokhoz, a kedvezményes 1-2 százalékos kamatozású fejlesztési hitelekhez, illetve az állandó különutasság az EU-val és a NATO-val szemben növeli a politikai kockázatokat, a hitelek költségei egyre csak nőnek.
Amikor a kormány nem fér hozzá az uniós támogatásokhoz, a finanszírozási költségeket az államháztartási hiány illetve az államadósság csökkentésével lehetne elérni, ám utóbbiban sem jeleskedik különösebben a kormány.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) december végén kiadott inflációs jelentése szerint 2024 harmadik negyedévének végén a GDP-arányos bruttó államadósság 76 százalék volt. Az adósságráta az előző év azonos időszakához képest 1,4 százalékkal, míg a 2023. év végi értékhez képest 2,6 százalékkal nőtt - írják. Az MNB szekértői szerint a növekedés oka a nagyösszegű friss államkötvény-kibocsátások voltak, ami viszont a magas államháztartási hiányra vezethető vissza. Mivel az államkötvény kibocsátások döntő részét az első háromnegyedévben az államadósság-kezelő már végrehajtotta, így az év utolsó negyedében csökkenhet a GDP arányos mutató.
Az MNB elemzői arra számítanak, hogy a bruttó államadósság 2024 végén 73,2 – 74,2 százalék között alakulhat a tavalyi 73,4 százalék után. Vagyis pesszimista változat szerint akár még jelentősen emelkedhet is a mutató, de legfeljebb minimális csökkenés várható. Az emelkedés várhatóan elmarad, ugyanis az Inflációs jelentés nyilvánosságra hozatala utána PM és az MNB bejelentette, hogy december 19-án az Államadósság Kezelő Központ Zrt. 615 milliárd forintnyi államkötvényt vásárolt vissza a Magyar Nemzeti Banktól. Mindezt annak érdekében, hogy a GDP-arányos mutatót csökkenő pályán tartsa a kormány – derült a PM közleményéből. (Az MNB egyébként még a visszavásárlási akció után is 3279 milliárd forintnyi államkötvényt birtokol.) A jegybank elemzői szerint még jövőre sem fog dinamikusan csökkenni az államadósság, ugyanis azt 72,4-73,4 százalékos tartományba csökkenhet, ami a 2017-es állapotoknak felel meg.
„Remélem, az Orbán-kormány nem lazítja fel teljesen a költségvetési politikát, az nagyon kockázatos lenne a pénzügyi stabilitás szempontjából”