Pedig milyen remekül kezdődött. Júniusban Orosházán lezajlott a helyi rendszerváltás; na jó, talán mégsem indokolt ekkora szavakat használni, de az eufória néha kéz a kézben jár a pátosszal, szóval a békési városban joggal örülhettek a kicsinek is. Mert az történt, hogy a helyieknek elege lett a Fideszből, a képviselő-testületben az addigi nyolcfős kormánypárti erőfölényt idén két fővel visszanyesték, fordult a kocka, szám szerint nyolcan lettek azok, akik elméletileg nem pártszellemben, hanem a városért akarnak tenni.
Elégedett lehetett a több mint 22 ezer, az urnáknál megjelent választó többsége, akik a változásra szavaztak.
Mondhatnánk az orosházi történetről, hogy eddig mind olyan szép, mint a mesében, pedig dehogy mondhatjuk,
magyar népmesének legalábbis biztosan nem nevezhetjük, mert ott mindig minden jól végződik. Békésben azonban nem így lett.
Az ellenzéki összefogás színeiben induló polgármester, Raffai János, aki egyéni körzetben is győzött, most lemondott a képviselői mandátumáról. Azt mondja, majd ha nyer az időközi választáson a támogatottja, Lengyel Rebeka – reményei szerint ugyanolyan fölényesen, mint ő a nyáron –, akkor lesz egy pluszemberük a testületben. Ez pedig azért fontos, mert hiába lenne meg az ellenzéki többség, Raffai szerint a korábban jobbikos, legutóbb a Közösen Orosháza Városáért színeiben induló Szabó Ervin és a Mi Hazánk képviselője, Nagy Zsolt rendre a Fidesszel szavaz. Amennyiben minden a polgármester elképzelései szerint alakul, akkor az így már tizenöt fős grémiumban ha nem is lesz megnyugtató többsége az összefogásnak, de eggyel nő majd a Raffaiékkal egyformán szavazók száma.
Az új választást március végén tartják. Orosházán most megtapasztalhatják, hogy az idő valóban relatív: a létező leghosszabb három hónapnak néznek elébe.