- Nem oldja meg a politikai válságot a karácsonyra az RMDSZ-szel felálló új román kormány

A december 1-i romániai parlamenti választás után, a katasztrofális elnökválasztási eredmény ismeretében a demokratikus pártok nemzeti egységkormányt, „Európa-koalíciót” és közös államfőjelöltet ígértek választóiknak. Ebből azonban semmi nem lett. Az elnökválasztás első fordulójának megsemmisítése alkotmányossági válságot teremtett Romániában, amit tovább súlyosbít, hogy nem sikerült nemzeti egységkormányt létrehozni.

Az új Európa-barát kabinet a választásokon első helyen végzett baloldali Szociáldemokrata Párt (PSD), a harmadik helyezett keresztény-konzervatív Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a hetedik RMDSZ részvételével jött létre, és élvezi a nemzeti kisebbségek 19 fős parlamenti csoportjának támogatását. Ám az elnökválasztás második helyezettje, az Elena Lasconi vezette establishmentellenes progresszív Mentsétek meg Romániát (USR), amely a parlament negyedik legnagyobb pártja, előre jelezte, nem fogja megszavazni az új kormányt, mint ahogy a három, együttesen a mandátumok harmadát birtokló szélsőjobb párt sem.

A múlt héten összeomlottak a nemzeti egységkormányt célzó tárgyalások – először az USR lépett vissza, majd a Marcel Ciolacu miniszterelnök vezette PSD vonult ki sértődötten, holott a szociáldemokraták nélkül nem lehet többségi kormányt alakítani. Némi körbeudvarlás után a PSD meggondolta magát.

A hárompárti Európa-barát koalíciónak ugyan stabil többsége van a parlamentben, mégis tiszavirág-életű lehet. Mindenekelőtt amiatt, hogy az új Ciolacu-kormány kénytelen lesz népszerűtlen intézkedéseket hozni, ezek nélkül a román gazdaság és költségvetés beomolhat. Az USR egyebek közt a megszorításokat utasította el a tárgyalásokon, és Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is azt mondta a kabinet hétfői megalakulásakor: a párt arra törekszik, hogy „ne a polgárokkal fizettessük meg a költségvetési hiány lefaragásának költségeit”. Ez viszont a romokban heverő költségvetés mellett lehetetlen feladat. Az RMDSZ két súlyos minisztériumot kapott, a pénzügyit és a fejlesztésit, a miniszterelnök-helyettessé is avanzsáló Tánczos Barna, illetve Cseke Attila vezetésével.

Marcel Ciolacu a miniszterelnöki felkérése után azt mondta: „megértette a választópolgárok üzenetét”, és igyekeznek visszanyerni az elveszett bizalmat. A kormányalakítás folyamata azonban épp az ellenkezőjét igazolja, azt, hogy a demokratikus pártok semmit sem tanultak a neofasiszta, szektaguru messiásként, orosz háttérmachinációkkal a semmiből élre tört Călin Georgescunak az elnökválasztás első fordulójában aratott  győzelméből. Miután ugyanis a most létrejött kormánykoalíció pártjai kudarcot vallottak a megsemmisített elnökválasztás első fordulójában, civil szervezetek azt szorgalmazták, hogy az EU-barát, demokratikus pártok közös jelöltet indítsanak a megismételt elnökválasztáson, olyat, akit a szavazók nem tekintenek a fennálló elutasított politikai rendszer termékének.

Ilyen jelölt Dan Nicușor USR-közeli bukaresti főpolgármester, aki be is jelentette indulását. Ő maga mögött tudhatja az értelmiségi elit jó részét és a demokratikus elköteleződésű civil társadalmat. A most felállt „Európa-koalíció” azonban saját jelöltben is megállapodott: a PNL korábbi, megbukott, hivatali idejében is népszerűtlen volt elnökét, Crin Antonescut indítja. Ez viszont politikai öngyilkossággal felérő döntés, borítékolható a bukás, ami szétrobbanthatja a koalíciót.