Az Uzsoki Utcai Kórházzal szemben található raktárában keressük föl a Könyvmentőket, akiknek piros könyvesszekereivel a fővárosban és néhány vidéki városban is összefuthatunk. Az olcsó példányaikról elhíresült terjesztők bázisán a legkülönbözőbb kötetek, idegen- és magyar nyelvű regények, nyelvkönyvek, albumok, szótárak sorakoznak pincétől padlásig.
Bár kissé zsúfolt a hely, kellemes könyvillat terjeng, a szervezet elnöke, Tóth Orsolya szerint pedig ez egy teljesen átlagos látkép. – Egyre nehezebben férünk el, és már kapcsolatba léptünk a zuglói önkormányzattal, hogy egy nagyobb raktárt keressünk – mondta, miközben éppen az érkezésünkkor több ládányi új rakomány érkezett.
Forgalmas ősz, kemény tél
Informatikai projektmenedzsmentben dolgoztam sokáig, szerettem volna váltani, valami mást csinálni – mesélte kérdésünkre Tóth Orsolya – pont kávéztam az Allee-nál, amikor megláttam egy könyvesszekeret, egészen véletlenszerűen fogalmazódott meg bennem, hogy mennyire szeretem ezt a műfajt. Megkerestem a Könyvmentőket és csatlakoztam a csapathoz. – A szekér ötlete az erdélyi származású Veress Mártontól ered, ő indította el a Könyvmentők első piros négykerekűjét 2014-ben. Az alapító még középiskolai tanárként vette észre diákjain, hogy a kevés olvasás miatt egyre nehezebben értelmeznek szöveget. Mivel korábban foglalkozott régiségekkel, úgy döntött, a kettőt összekapcsolja: elkezdett alacsony áron használt könyveket árulni. – Mártonnak az volt az alapelve, hogy
mindezt ki kell vinni az utcára, hogy azok az emberek is találkozzanak könyvekkel, akik nem járnak könyvesboltba, könyvtárba.
Ez az egész nagyon gyorsan felpörgött. – A Könyvmentők csapata fokozatosan bővült, ma már szállítóik, könyvterjesztőik vannak, valamint három könyvtáros kolléga is dolgozik velük, akik a köteteteket válogatják. Tóth Orsolya három éve van a Könyvmentőknél, több újítás történt azóta, jelenleg egy területfoglalási engedély megszerzésén dolgozik – a terjeszkedéshez önkormányzatokkal kell tárgyalnunk, elárulhatom, hogy jövőre a Széll Kálmán téren akarunk egy szekeret. Persze, nem megy minden simán, a II. kerületi főépítész például nem akart szekeret, mert szerinte nem elég urbánus. Ennek megoldására megkerestünk egy fiatal építészcsapatot, ők terveztek nekünk egy űrhajószerű kvázi-könyvespolcot, van csukott meg nyitott állapota, tehát lényegében betölti a funkcióját. Az új formával viszont az a baj, hogy talán túl extrém, meglehet, hogy a hagyományos könyvesszekér kedvelői nem kedvelik majd, emiatt az ősszel újabb tervek készültek - meséli.
A könyvek ára 450, maximum 900 forint, és ehhez ragaszkodnak is. – Van, hogy kapunk értékes könyveket, volt, amikor a szemétből húztunk elő egy dedikált Radnóti-kötetet. Az ilyen példányokat online áverésre bocsátjuk, ebből származik valamennyi pluszbevételünk. Erre szükségünk is van, főleg, mert a téli időszak elég nehéz,
a teljes bevételünket a működési költség viszi el,
így az ilyen kis plusz bevételek számítanak. Semmiképp sem akarunk semmiképpen árat emelni. Ebből az összegből kell kigazdálkodnunk a raktár- és autóbérlést, a közterület-használati díjat, az adókat – részletezi Tóth Orsolya, aki az őszt tartja a legforgalmasabb időszaknak, ilyenkor kel el a legtöbb példány. A Könyvmentők a stabilizációra törekedtek idén, kis beruházásként bevezették a kártyaleolvasót minden szekéren, vettek több faládát. A jövő évtől már az adónk egy százalékával is támogathatjuk működésüket.
Filmcsillagok közt böngészünk
Budapesten a Keleti pályaudvar, az Örs vezér tere környékén, de a Fővárosi Szabó Ervin könyvtár épülete mellett álló szekér is mind nagyon népszerű pont, utóbbi a rengeteg egyetemista miatt emelhető ki. A szervezet szeretne több vidéki városban jelen lenni, momentán Budapest több kerületében, Pécsett, Szolnokon, Veszprémben, Székesfehérváron, Győrben, Szatmárnémetiben és Szovátán is van kocsijuk, de máshol is lenne rájuk igény. Például Szegeden, ahol a bölcsészkar miatt sok érdeklődőre számíthatna egy könyvesszekér.
A Könyvmentők általában felajánlások útján jutnak kötetekhez. Lakásátrendezés, költözés, öröklés, tanulmányok lezárása mind olyan esemény, ami egy csomó fölösleges könyvvel járhat. – Ha megkeresnek minket, kimegyünk a helyszínre, átválogatjuk a köteteket. Amit már nem tudunk olvasó kezébe adni, az a papírfeldolgozóba kerül – mondja Tóth Orsolya. Általában könyvőrültek jönnek hozzájuk dolgozni, sokan hazavisznek egy-egy példányt, de pár hét után rájönnek, hogy a helyhiány határt szab a gyűjtőszenvedélynek.
– Sokan azt gondolják, hogy az antikváriumokkal konkurálnak a szekerek, de igazából nem, 5-6 évvel ezelőtt talán még volt benne igazság, de mostanra már nem számítunk konkrét versenytársnak, sőt, együtt is működünk antikváriumosokkal
– meséli.
A Könyvmentők csapata a közösségi médiában is aktív, ott vannak a Facebookon, Instagramon, TikTokon. YouTube-csatornájukon láthatók versfilmek, interjúk szerzőkkel, köztük Spiró Györggyel, Cserna-Szabó Andrással, Parti Nagy Lajossal. Persze, legfontosabb elérési helyük maga az utca, a közterület. Mivel nem-mindennapi munkát végeznek, a Könyvmentőket érik nem-mindennapi megkeresések, idén filmforgatásra béreltek tőlük könyvesszekeret, így az egyik piros négykerekűjük feltűnik majd egy amerikai thrillersorozatban. Úgyhogy meglehet, filmcsillagok közt böngészünk.
Sebességkorlátozás fillérekért
Évről-évre apránként nő a forgalom, alapvetően tízezres nagyságrendben adnak el könyveket minden hónapban, ugyanakkor nem szeretik így nevezni, a „könyvterjesztés” szó közelebb áll a valósághoz. Az árusok a téli időszakban is egészen sokáig kint vannak, értelemszerűen az eső jelent kritikus időjárást a könyvekre nézve, illetve az embertelen kánikula az, amitől megóvják munkatársaikat a Könyvmentők.
– Csodálatos kollégáink vannak, nagyon színes a csapat. Sok zenész dolgozik nálunk, diákok, egyetemi hallgatók, tanárok is. A művészeti tevékenység mellé abszolút jó kiegészítő foglalkozás a könyvárusítás. Nyilván könnyebben megtalálnak minket azok, akiket jobban érdekel a kultúra, de az olvasáshoz szerintem mindenkinek van köze – állítja Tóth Orsolya, aki szerint a vevőik többsége impulzusvásárló – sok a pozitív visszajelzés, hogy az embereknek hozzáad a hétköznapjaihoz a böngészés. Nehéz megmondani, mi fogy leginkább, mert mi nem vezetünk klasszikus értelemben vett katalógust, tonnában mérjük a könyveket. Nagyon sok nyugdíjas vásárol nálunk, ők leginkább a romantikus regényeket szeretik, de szakkönyvektől kezdve a hobbikönyveken át a szakácskönyvekig mindenből visznek. Népszerűek vagyunk még a bölcsészhallgatók körében, akik főleg a magyar szépirodalmat, a világirodalom klasszikusait meg a filozófia írásokat keresik. Az emberek megtalálják a gyerekkori mesekönyveiket, megvesznek olyan könyveket, amiket már olvastak, de a polcukon szeretnének tudni. És nagyon sok olyan író van, akit nem nyomnak újra, például Galgóczi Erzsébet, Kellér Andor, Franz Werfel, a könyvállományunk segítségével őket életben lehet tartani – sorolja Tóth Orsolya.
Szerintem őrülten fontos az olvasás pont egy ilyen elképesztő digitális zajjal teli világban. Nem normális, hogy százfelé szóródik a figyelmünk, az olvasás mindebből ki tudja vonni az embert.
Ma már horroráron lehet csak könyveket kapni. Fontos, hogy ne emiatt ne jussanak az emberek olvasmányokhoz.
