Minden korábbinál jobban megközelítette a Napot a NASA Parker nevű űrszondája, ráadásul az első is volt, amely a Napkoronán belülre került. (A Nap légkörének plazmából álló legkülső rétege, a hőmérésklete körülbelül kétmillió kelvin, és rendkívül ritka az anyaga.) Ez 6,1 millió kilométer távolságot jelent. A szonda még egy rekordot felállított, olyan gyors volt, mint még semmilyen más ember készítette eszköz: 690 000 km/órás sebességgel száguldott. Ezzel a London New York távolságot kevesebb, mint fél perc alatt tenné meg. Az energiát ehhez a Nap vonzereje szolgáltatta. “Megcsináltuk, egy pillanat volt. A Parker elérte küldetésének célját” - mondta Nicola Fox, a NASA tudományos igazgatója, az űrügynökség által kiadott videofelvételen.
A Naphoz való közelsége miatt kedden nem lehetett kapcsolatot teremteni a szondával, de tegnap előtt már eltávolodott annyira, hogy jeleiből kiderült, túlélte a forró találkozást, a 980 Celsius fokot és az extrém sugárzást.
A védelmet 11,5 centiméter vastag szénszálas, hőpajzs adta, amelyet csaknem 1400 fok elviselésére terveztek.
Képeket, tudományos adatokat a Parker majd csak január elejétől kezdve fog küldeni. “Eddig még sohasem került ember készítette eszköz ilyen közel egy csillaghoz, tehát a Parker valóban feltérképezetlen területről küld majd adatokat” - magyarázta Nick Pinkine a küldetés műveleti igazgatója.
A Parker szondát 2018-ban bocsátották fel azzal a céllal, hogy a Nap koronáján belülre jutva minél többet tudjunk meg a csillag atmoszférájáról, hogy megfejtse a Nappal kapcsolatos régóta fennálló rejtélyeket, például azt, hogy miért melegszik fel a korona annál jobban, minél távolabb található a napfelszíntől, és mi gyorsítja fel a töltött részecskéket a fényhez közeli sebességre. Amikor ezek a részecskék elérik a Föld mágneses mezejét, felragyog az északi fény, de ezek problémákat is okozhatnak az áramszolgáltatásban, elektronikus és távközlési eszközökben.
A Parker napszondát a NASA Élet a csillaggal programja során fejlesztették ki, amelynek során a Nap-Föld viszonyt tanulmányozzák, ami közvetlen hatással van életünkre és társadalmainkra. A névadó a modern Nap-tudomány megalapítója, a 2022-ben 94 évesen elhunyt Eugene N. Parker volt, aki az 1950-es években a Chicagói Egyetemen matematikai módszerekkel megjósolta a napszél létezését, és más alapvető ismereteket is kiderített a Nap és a csillagok működéséről. Az első ember volt, aki tanúja lehetett egy róla elnevezett űreszköz fellövésének.
