Az Orbán-kormány 2010-es hatalomra kerülése után jelentősen átalakította a költségvetés kiadási szerkezetét. A vizsgált 12 év összehasonlító adatai alapján leszögezhető, hogy ilyen mértékű változtatás Magyarországon kívül egyetlen más régiós országban sem történt. Leszögezhető az is, hogy az Orbán-kormánynak alig több mint egy évtized alatt sikerült az állami kiadások szerkezetét jelentősen eltéríteni mind a saját korábbi struktúrájától, de a régiós, sőt az európai átlagtól is – állapítja meg tanulmányában Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója. Európai összehasonlításban a magyar költségvetésben a bruttó hazai termékhez mérten (GDP-arányosan) magasabb a működési költség, a gazdasági jellegű kiadás, és alacsonyabb az egészségügyi, a sport-kulturális-vallási, valamint a szociális védelmi célú költés. A közép-kelet-európai országok kivétel nélkül alacsonyabb állami kiadási rátával rendelkeznek, mint a magyar. Külön kiemelendő Románia, amely hagyományosan a régió legalacsonyabb jövedelemelvonási és újraelosztási rátájával működik, ami mintegy 10 százalékponttal alacsonyabb, mint a magyar – olvasható a Mire költ a magyar állam? című tanulmányban.
A magyar állam működési kiadásokra – kamatfizetések nélkül – hagyományosan többet költ, mint a legtöbb uniós és régiós tagállam. Ezen a területen a vizsgált 12 év alatt nem történt változás. A magyar államigazgatás magas költségei súlyos teherként nehezednek a gazdaságra: az 1-1,5 százalékpontos GDP-arányos többlet, amennyivel a magyar állam többet költ a saját működésére a régió átlagához képest, 2022-ben mintegy 850 milliárd forintot tett ki – írja Palócz Éva. Van még négy kis súlyú funkció, ahol szintén nem történt lényeges változás: a rendvédelem, honvédelem , a környezetvédelem, a lakhatás, valamint a közösségi létesítmények. Ezen részterületekre minden országban – egyenként – a GDP 1-4 százalékát fordítják.
Orbán Viktor szerint 2025 fantasztikus év lesz, de úgy tűnik, már osztogatásra sem marad pénzeEgészségügy és oktatás helyett inkább a NER-nek és az akkugyáraknak adja a költségvetési százmilliárdjait az Orbán-kormány2022-ben az államadósság finanszírozására fordított kiadások, vagyis a kamatfizetések, csökkentek 2010-hez képest, ami egyértelműen kedvező fejlemény volt. Ugyanis az állami kamatkiadások súlyos terhet jelentenek a költségvetésnek, 2022-ben a 3 százalékos GDP-aránnyal Magyarország a második helyen állt az EU-ban. E téren azonban ismerünk frissebb adatokat is a pénzügyi és költségvetési jelentésekből: eszerint 2022 óta a magyar kamatfizetési ráta tovább emelkedett: 2023-ban a GDP 4,7, 2024-ben pedig feltehetőleg a 4,9-5 százalékát fordította kamatfizetésre, amivel egyértelműen megelőztük Olaszországot, amelynek kamatfizetése 2023-ban a GDP 3,8 százalékát tette ki, annak ellenére, hogy az adósságrátája majdnem a kétszerese a magyarnak, ugyanis eurózóna tagországként jóval olcsóbban jut hitelhez.
Az állam gazdasági funkciókra fordított kiadásai 4,7 százalékkal nőttek 12 év alatt, a többletkiadásokból 2 százalékpontot tettek ki a megemelkedett lakossági energiatámogatások, így ez a növekedés indokolható. Ugyanez nem mondható el a közlekedési kiadások egy százalékpontos növekedéséről, ugyanis ezt nem igazolja az ágazat állapota – állapítja meg tanulmány szerzője.
Az oktatási kiadások a 2010-es 5,5 százalékról a GDP 5,1 százalékára mérséklődtek 2022-re, ezen belül azonban jelentős átrendeződés történt: csökkent az alap- és középfokú oktatásra, és jelentősen nőtt a felsőoktatásra költött állami kiadások aránya. A magyar állam GDP-arányos oktatási kiadása az EU-rangsorban 2022-ben a 10. helyen állt, ám a regionális és idősoros adatok is azt bizonyítják, hogy a magyar oktatási kiadások, a lengyellel együtt, meghaladják a régió – és akár az EU- átlagát is. Ugyanakkor a magyar oktatási kiadások 2003 óta majdnem folyamatosan csökkennek, a 2010 és 2022 közötti időszakban a GDP 0,4 százalékával csökkent ez az érték.
Az egészségügyi kiadások 12 év alatt a GDP 0,6 százalékával csökkentek, ezen belül minden részterületen kevesebbet költ az állam, mint 2010-ben. 2022-ben az EU-országok átlagosan a GDP 4,4-9,3 százalékát fordították egészségügyre. Magyarország GDP-arányos egészségügyi kiadásai a legalacsonyabbak voltak az EU-ban (4,4 százalék), Ausztriáé a legmagasabb (9,3 százalék), amelyet Csehország követett. A régióban Csehország költ hagyományos a legtöbbet a GDP-ből az egészségügyre, amelyet többé-kevésbé Szlovákia követ. 2006-ig a magyar kiadás nagyjából lépést tartott a szlovákkal, 2007-ben azonban a költségvetési konszolidációs kényszernek többek között ez az ágazat is áldozatául esett. 2007-18 között már lejjebb csúszott a rangsorban, de még mindig nagyjából megfelelt a lengyel szintnek, és meghaladta a románét. A COVID járvány miatti kiugrást követően azonban 2022-re már valamennyi régiós ország alá esett vissza a magyar GDP-arányos egészségügyi kiadás. A magyarországi kórházi ellátásokra fordított kiadások az EU-lista utolsó helyén vannak, és a csökkenés már 2008-as válság idején megkezdődött. Ugyanakkor a járóbeteg-ellátásra fordított kiadások is az uniós rangsor alsó harmadában vannak, vagyis azok nem kompenzálják az alacsony kórházi ráfordításokat.
Elsőkből az utolsók közé küzdötte magát Magyarország az EU-tagság húsz éve alatt, az igazán nagy bűnöket Orbán Viktor kormányai követték elA sport, kultúra, vallási támogatások csoport valamennyi eleménél nőttek a GDP-arányos kiadások. Ez az a tétel, amelyben szintén nagyon jelentős változások történtek az elmúlt évtizedben. 2022- ben a magyar állam költötte a legmagasabb arányt a GDP-ből ezekre a célokra: a GDP 2,7 százalékát, miközben az EU-átlag 1,1 százalék volt. A szabadidő, sport, kultúra és vallásügyi kiadások 2010- ben indultak viharos emelkedésnek Magyarországon. Hozzá kell tenni, hogy 2010-ben is a magasabbak közé tartozott: az akkori 1,8 százalékos GDP-arányos kiadás is meghaladta az EU-s átlagot, a harmadik legmagasabb volt az Unióban.
A szociális védelem viszont jelentős karcsúsításon ment keresztül, hisz a 2010-es 17,2 százalékkal szemben 2022-ben már csak a bruttó hazai termék 13,1 százalékát fordította az állam erre a területre. Ezen belül a kiadások valamennyi eleme csökkent, ez alól csak a család- és gyermekvédelmi támogatások jelentenek kivételt. A nyugdíjak GDP-arányos részarányát tekintve Magyarország az EU-ban hátulról az 5. helyen állt 2022-ben. A nyugdíjak aránya a GDP-ben 2013-ban indult hanyatlásnak és mára a régióban az utolsó helyre került. Ennek okai szerteágazóak, ám szerző ezek közül kiemelte a nyugdíjemeléseknél a a svájci indexálás megszüntetését 2010-ben, aminek következtében a gazdasági növekedés (bizonyos nyugdíjprémium kifizetések ellenére) már nem érvényesült a nyugdíjakban, ezért a nyugdíjkifizetések lemaradnak a GDP növekedéséhez képest. A család- és gyermektámogatások terén Magyarország pozíciója lényegesen jobb, mint a nyugdíjak, illetve a betegségi és rokkantsági támogatások helyezése. A magyar családi támogatás GDP-részaránya 2022-ben az 5. legmagasabb volt az EU-ban, és a régió országai közül csak Lengyelország előzte meg, pár tizedszázalékkal.
Nem garantált a magas minőség
A kutató szerint érdemes megjegyezni, hogy a kiadások mértéke nem tükrözi teljes mértékben az adott funkció ellátásának minőségét. Megfelelő szervezéssel, átalakítással akár változatlan költségek mellett is lehet jobb szolgáltatást nyújtani. Ez fordítva is igaz: akár nagyobb GDP-arányos összegeket is lehet alacsonyabb hatékonysággal elkölteni. Erre jó példa a magyar államigazgatás magas, a GDP 5,2 százalékára rúgó működési kiadása, mégsem mondhatjuk, hogy a magyar kormány jobb és hatékonyabb adminisztratív szolgáltatásokat nyújt, mint mondjuk a cseh vagy az észt államigazgatás, amely csupán a GDP 3,4-3,5 százalékát költi a bürokratikus kiadásokra – állapítja meg Palócz Éva.
