Elfogatóparancsot adott ki kedden egy szöuli bíróság Jun Szogjol felfüggesztett dél-koreai elnök ellen, miután a hivatalából eltávolított államfő harmadszor sem jelent meg a december elején kihirdetett hadiállapot ügyében elrendelt kihallgatásán.
A rendőrség, a magas rangú hivatalnokok korrupciós ügyeiben eljáró nyomozó szerv (CIO) és a védelmi minisztérium részvételével alakult nyomozóbizottság hétfőn nyújtott be kérelmet a Jun Szogjol letartóztatására vonatkozó bírósági végzés kiadására. Dél-Koreában ez az első eset, hogy letartóztatási parancsot kértek és adtak ki egy hivatalban lévő elnök ellen.
A Jonhap hírügynökség jelentése szerint Jun Szogjol őrizetbe vételét követően a nyomozó hatóságnak 48 órája van eldönteni, hogy kérelmezik-e az intézkedés meghosszabbítását vagy szabadon bocsátják a politikust.
A bíróság Jun Szogjol letartóztatása mellett a hatóságok házkutatásra vonatkozó kérelmét is jóváhagyta Jun irodájában és lakóhelyén, miután az Elnöki Biztonsági Szolgálat korábban katonai biztonsági aggályokra hivatkozva megakadályozta, hogy a nyomozók belépjenek az elnöki hivatal épületébe és Jun Szogjol rezidenciájára. A politikus jogi képviselői szerint a CIO-nak nincs hatásköre arra, hogy lázadással kapcsolatos vádakat vizsgáljon, és arra sincs joga, hogy bírósági letartóztatási parancsot kérjen ellene.
Elfogatóparancsot kértek a felfüggesztett dél-koreai elnök ellen a hatóságokAz ország új megbízott elnökének múlt pénteken Csve Szangmok dél-koreai gazdasági és pénzügyminiszter, gazdasági ügyekért felelős miniszterelnök-helyettest jelölte ki a dél-koreai ellenzék irányítása alatt álló parlament, miután aznap reggel alkotmányos vádemelési eljárást indítottak az előző megbízott államfővel, a Jun Szogjol felfüggesztése után hivatalba léptetett Han Dokszuval szemben.
A korrupcióellenes hivatal azért nyomoz Jun Szogjol ellen, mert december 3-án váratlanul hadiállapotot rendelt el, majd órákkal később feloldotta az intézkedést. Dél-Korea azóta politikai válságban van. A nemzetgyűlés december 14-én szavazott Jun felelősségre vonásáról, az Alkotmánybíróság pedig eljárást indított a döntés alkotmányosságának a megállapítására. A grémium jelenleg is tárgyalja, hogy Junt, akire lázadás miatt akár halálbüntetést is kiszabhatnak, visszahelyezzék-e vagy végleg eltávolítsák hivatalából. A döntés meghozatalára 180 nap áll rendelkezésre. A következő meghallgatásra január 3-án kerül sor.
Tagadja a felkelés vádját a dél-koreai elnök