Az idei év nagy kérdése lesz, bekövetkezik-e változás Grúziában, és a hatalom kész lesz-e engedményeket tenni a tüntetőknek, akik hetek óta kitartóan vonulnak utcára, tartanak kormányellenes megmozdulásokat, vagy egyre keményebben lépnek majd fel velük szemben. A konfliktus egyfajta jelképe is Oroszország meggyengülésének.
A kormányzó oroszpárti Grúz Álom eddig nem sok jelét mutatja annak, hogy bármiféle kompromisszumra hajlandó lenne. Annak ellenére sem, hogy a politikai erő de facto vezetője, a milliárdos vállalkozó Bidzina Ivanisvili ellen az Egyesült Államok szankciókat léptetett életbe. Minden jel inkább arra vall, hogy Grúzia tekintélyelvű rezsimmé válik. Alighogy múlt vasárnap beiktatták a volt szovjet köztársaság vitatott elnökét, az oroszbarát Miheil Kavelasvilit, máris jóváhagyta törvénymódosítások sorozatát, amelyek célja az Európa-barát tiltakozó mozgalom leverése és az, hogy nehéz helyzetbe hozza a köztisztviselőket. A hétfőn hatályba lépett intézkedések jelentősen megemelik a tüntetőkre kiszabható bírságokat, és megkönnyíti fogva tartásukat, megkönnyítik a köztisztviselők elbocsátását, kiszélesítik a politikai kinevezések körét a közszolgálatban, és egyszerűsítik a rendőrök felvételét. „A rezsim olyan törvények sorozatát lépteti életbe, amelyek lehetővé teszik a tüntetők erőszakos elnyomását, önkényes fogva tartását és kínzását” - magyarázza Davit Zedelasvili, az alkotmányjog szakértője, a tbiliszi Gnomon Wise független agytröszt kutatója a Le Monde francia lapnak. Ezt olyan rendelkezésekkel egészítik ki, melyek célja, hogy a köztisztviselőket a rezsimhez kössék, s biztosítsák lojalitásukat. „Ez a politikatudományban jól ismert minta a tekintélyelvűség megszilárdítását szolgálja. Ez az egész folyamat fel fog gyorsulni”, vélekedik a kutató.
A tüntetők körében népszerű kellékeket (könnygáz elleni védőmaszkok, lézeres kütyük, tűzijátékok stb.) mostantól betiltják. Az arc eltakarása a gyűléseken 2000 lari (680 euró) bírságot von maga után, ami kéthavi fizetésnek felel meg. A tűzijátékok birtoklása 5000 lari bírsággal büntetendő. A lézerkészülék használata 2000 lari bírsággal jár. A rendszer ellenfelei által használt útakadályok is a rezsim célkeresztjébe kerülnek. Ha egy tüntetés során elfoglalnak egy utat, de a rendőrség úgy ítéli meg, hogy a résztvevők száma nem elegendő az útlezáráshoz, akkor minden jelenlévőre 5000 lari bírságot szabhatnak ki, írja a Le Monde. A tüntetésen szabálysértést elkövető kiskorúak szüleit 100 és 300 lari közötti pénzbírsággal sújtják „nem megfelelő nevelés” miatt. Egy új rendelkezés azt a célt szolgálja, hogy a rendőrséget az eddigiekhez képest még jobban a fennálló politikai hatalomhoz kössék. A jogszabály ugyanis lehetővé teszi, hogy az új tiszteket az eddig kötelezően előírt versenyvizsga nélkül vegyék fel. A civil társadalom attól tart, hogy ennek nyomán a kormányzó Grúz Álom párt verőembereket vesz fel a rendőrség soraiba, s rendszeressé válnak a tüntetők elleni erőszakos, véres támadások.
Pedig a Transparency International nevű civil szervezet szerint a biztonsági erők eddig sem bántak kesztyűskézzel a tüntetőkkel. A rendőrség a tüntetések megkezdése óta már eddig is több mint 460 embert tartóztatott le, közülük 300-at a biztonsági erők megvertek. A rendőröket azonban egyik esetben sem vonták felelősségre. A köztisztviselők is a hatalom eszközeivé váltak. Az új módosítások eltörölték azt a kulcsfontosságú rendelkezést, amely garantálja számukra, hogy a kormány átszervezései során azonos vagy alacsonyabb szintű állásokba helyezzék át őket. Vagyis a hatalom számára nemkívánatos személynek minősülő köztisztviselőket mostantól könnyebben elbocsáthatják.
Az új intézkedések gyengítik az igazságszolgáltatás ellenőrzési jogkörét a közjogi döntések felett, mivel megakadályozzák, hogy az elbocsátott munkavállalókat a bíróságok visszahelyezzék, írja a francia lap. A Grúziai Fiatal Jogászok Egyesülete nevű civil szervezet aggasztónak tartja, hogy ezek a módosítások megnyitják az utat a politikai döntéshozók előtt a közszolgálatba való beavatkozáshoz, és a köztisztviselők védelmének erodálásához. „Az üzenet egyértelmű: a rendszer a lojalitást részesíti előnyben” - elemzi Davit Zedelasvili. Azt akar kinevezni, akit akar, és már nem hozzáértő emberekre van szüksége, hanem olyanokra, akik megelégszenek a parancsok végrehajtásával.
Grúzia történelmének egyik legsúlyosabb válságával néz szembe az október 26-i vitatott, részben elcsalt parlamenti választások óta, amelyen a Kreml által támogatott Grúz Álom párt sorozatban negyedik mandátumát szerezte meg. A tüntetők, az ellenzék és a leköszönő elnök, Szalome Zurabishvili - aki azt állítja, hogy hivatali idejének lejárta ellenére továbbra is „az egyetlen legitim elnök” - elutasították a Moszkva segítségével „manipuláltnak” minősített választás eredményét, és új választást követelnek. A tiltakozások az egész országra kiterjedtek, amikor november 28-án a kormány bejelentette, hogy 2028-ig, egy évvel a tagjelölti státusz megszerzése után, felfüggeszti az európai uniós tagsághoz vezető folyamatot. A grúzok, akiknek a közvélemény-kutatások szerint 80 százaléka támogatja az uniós integrációt, ezt nemzetárulásnak tartják. Bidzina Ivanicsvili rezsimje szinte napról napra fokozza az elnyomást. A milliárdos oligarcha, aki 2010 óta francia útlevéllel rendelkezik, és akit Franciaország 2021-ben a Becsületrenddel, a legmagasabb francia állami elismeréssel jutalmazott, a lakosság túlnyomó többségének akarata ellenére Grúzia felgyorsított oroszosítását pártfogolja.
