Hajnóczy Péter szövegei időről időre megjelennek különböző diskurzusokban,mégis sokszor inkább a hiányukat érezzük az irodalmi életből. Most annál örömtelibb, hogy a Katona József Színház műsorra tűzte a Kamrában A halál kilovagolt Perzsiából című regényéből készült színpadi változatot, melyet Bagossy Júlia jegyez, aki a rendezője is az előadásnak. A fiatal alkotónak (aki lapunk rendszeres szerzője is) ez már a többedik rendezése a Katonában és mindegyik markáns, sajátos, egyedi színházi nyelvvel társul. Elsőre meglepő, hogy most épp Hajnóczyhoz nyúlt, hiszen az író jóval a rendszerváltás előtt alkotott egy sajátos a politikai és társadalmi korlátokkal átszőtt közegben és ez talán távol levőnek tűnik egy fiatal rendezőtől. A végeredmény viszont szerencsére éppen az ellenkezőjét bizonyítja. Bagossy Júlia olyan előadást vitt színre Hajnóczy regényéből, amely rengeteg ötlettel, kreativitással jeleníti meg a hetvenes évek Magyarországát és az író magánjellegű és szakmai küzdelmét, illetve súlyos alkohol függőségét. Eleve izgalmas, hogy Hajnóczyt a színpadon megháromszorozza, vagyis három színész játssza az írót. Az alkoholfüggőség megjelenítésének pedig egyik csúcspontja a bő másfél órás produkcióban a sétáló bor bábetűd. Itt külön érdemes megemlíteni a színészek profi bábkezelését. Kálmán Eszter színpadi tere és Balla Hanga találó jelmezei is erősítik az összhatást.
Az előadás egyik fő erénye a hangvétele, amelyre leginkább a groteszk a legmegfelelőbb szó, de ennél ez sokkal összetettebb. A humor, a kabaré, a dráma, a tragédia itt a legtermészetesebb módon válik eggyé. Persze kell ehhez az egészhez egy erre alkalmas színészi csapat is, és ez a Katona József Színházban abszolút rendelkezésre áll. Mészáros Béla, Vizi Dávid, Jakab Balázs, Szirtes Ági, Rujder Vivien, Tóth Zsófia, Tasnádi Bence valamennyien nagy élvezettel és odaadással, olykor kifejezetten virtuózan mennek bele a játékba. Tasnádi Bence táncdalparódiái például önmagukban sokkal többek, mintha egyszerűen azt mondanánk, hogy figyelemre méltóak. Tasnádi megjelenik, mint Kovács Kati, vagy Zalatnay Sarolta, vagy Koós János. Ezekre a pillanatokra átlényegül az adott előadóvá. Játéka pedig sokkal több lesz, mint egy paródia. Ugyanez mondható el az írót megjelenítő hármasról Mészáros Béláról, Vizi Dávidról és Jakab Balázsról. Az egész olyan, mintha dzsesszt játszanának. Nem érződik, hogy mikor mondják az adott szöveget, vagy mikor improvizálnak, nem beszélve arról, hogy miként egészítik ki egymást a megszólalások, illetve a jelenlétek. Szirtes Ági nagynénije szintén színészi sűrítmény. Mint ahogy Rujder Vivien és Tóth Zsófia nő alakjai is sokszínűek, egyszerre nevettetőek és drámaiak. Megjelennek Hajnóczy rémképei is és ez újabb alkalom a rendezői és színészi kibontakozásra.
Az előadás fontos üzenete, hogy nem ítélkezik. Megmutat egy küzdelmet, de nem akar ennél többet, hiszen ez már önmagában is elegendő. Arról beszél, hogy mennyire nem tudtunk (tudunk) mit kezdeni az átlagtól elütővel, vagy azzal, ha valaki egy szenvedély rabjává válik. Gyakran csak arra futja, hogy közhelyes megoldásokat ajánljunk a másiknak, vagy hajtogassuk a saját megszokott sztereotípiáinkat. A produkció szintén fontos jellemzője a látomásos színházi nyelv, ami igazán szabaddá teszi a játékot. Bagossy Júlia képes megtartani az előadás fokozatosan felfelé irányuló ívét, hogy aztán a vége igazán meghatóan költőivé váljon. A darab után mindenképp érdemes újra elővenni Hajnóczy Péter szövegeit, novelláit, szociográfiáit, regényeit. Az önpusztító zseni önmagát sem kímélő szarkazmusa, kitárulkozása és tanulságos tragédiája sokunkat elgondoztathat.
Infó: A halál kilovagolt Perzsiából. Rendező: Bagossy Júlia. Katona József Színház, Kamra
