– Olyan aknákat helyezett el az előző településvezetés, hogy nagyon óvatosan kell lépkednünk, ha nem akarjuk, hogy felrobbanjon az egész költségvetés – fogalmazott lapunknak Rácz Roland, a szécsényi járásban lévő Nógrádmegyer tavaly júniusban megválasztott, majd ősszel hivatalba lépett roma polgármestere. Ő október elsején, a mandátuma átvételekor szembesült azzal, hogy a községháza valamennyi szakdolgozója – aljegyzője, ügyintézője, előadója – felmondott, sőt így tett még a takarítónő is. Szavai szerint ez már csak azért is volt meglepő, mert korábban épp az aljegyző biztosította arról, folytatni fogják vele, az új polgármesterrel is a munkát. A település egyébként a szomszédos Magyargéc körjegyzőségéhez tartozik, a hivatalos ügyek jó részét ott intézik.
Az átlagosnak tűnő, 1600 lelkes falucska csak kívülről átlagos, valójában számos érdekességet rejt, főként azok számára, akik otthonosan mozognak a bulvár világában. Itt él ugyanis Győzike – Gáspár Győző – számos rokona, köztük az öccse, Zsolti is, aki a korábbi hírek szerint szintén elindult volna a polgármesteri székért, de a jelöltek között végül nem fedeztük fel a nevét. A faluban található Győzikének a helyiek szerint jelenleg üresen álló villája, amit a showman korábban eladásra kínált, miután a család ma már inkább Budapesten él. De a faluban most azt hallottuk: lehet, hogy mégis megtartják a mediterrán stílusú, az itteni szerényebb épületek sorából meglehetősen kilógó ingatlant, s afféle magánmúzeum lehet majd belőle, ahol nem csak a családfő, hanem Bea asszony, Evelin és Virág személyes tárgyait is megtekinthetik azok, akik ilyesmiért a szlovák határszél közelébe, egy nógrádi faluba zarándokolnának el.
Azt korábban Hadházy Ákos országgyűlési képviselő derítette ki, hogy az előző polgármester, a rendszerváltás óta regnáló Verbói Gábor civil szervezete 150 millió forintot nyert el egy olyan, „interaktív palóc hagyományokat” bemutató ház megépítésére, ahol a helyszínen járva ő maga semmilyen nyomát nem találta ilyen kulturális tematikának, inkább afféle vendégházzal egybekötött bulihelyszínnek tűnt a közpénzből létrehozott épület. Amikor erről a volt polgármestert kérdezte, azt a választ kapta: a népviseleti ruhák, tányérok, népi motívumokkal díszített berendezések épp egy rendezvény miatt lettek elpakolva, ezért nem látni azokat. Szerettük volna megkérdezi a volt faluvezetőt – aki 2018-ban elsőként kapta meg a Nógrádmegyer díszpolgára címet –, mit szól ahhoz, hogy a teljes hivatal cserben hagyta az új polgármestert, de nem sikerült elérnünk: a falubeliek szerint visszavonult a közélettől, s a választásokkal kapcsolatban korábban sem nyilatkozott.
A júniusi voksolást a fiatal vállalkozó, a független Rácz Roland 45,45 százalékkal, 415 szavazatot szerezve nyerte meg az ex-polgármester 344 szavazata (37,68 százalék) ellenében. Ráadásul a képviselő-testületbe is azok a tagok kerültek, akik az új polgármester támogatói, így nem lesznek kerékkötői annak a munkának, amit eltervezett. Igaz, a korábban már említett „aknák” nem könnyítik meg a dolgukat. Az egyik ilyen az előző önkormányzat utolsó döntései között született, s a középiskolások, illetve a felsőoktatási intézményben tanulók szociális tanulmányi ösztöndíjára vonatkozott. Ezt korábban is meghirdette a település, de konkrét pályázati összeget nem fogalmaztak bele a támogatásba, csupán annyit, hogy annak összege a beérkezett pályázatok függvénye. Az új rendeletben azonban már jóval magasabbra tették a lécet, meghatározva, hogy
középiskolások esetén havi 50 ezer, míg nappali tagozatos hallgatóként havi 60 ezer forint szociális tanulmányi ösztöndíj jár annak, aki nehéz körülmények között él, ugyanakkor kiemelkedő képességű és kimagasló tanulmányi eredményt ér el.
Az összeg már csak azért is meglepő, mert a Nógrádmegyernél jóval kedvezőbb anyagi helyzetben lévő önkormányzatok jellemzően ennek mintegy harmadát, havi 12-14 000 forintot adnak ilyen címen a rászoruló általános, illetve középiskolásoknak.
A polgármester egyébként nem szívesen beszél az átadás-átvétel körülményeiről, és ahogy fogalmaz, sem a leköszönt polgármestert, sem a hivatal dolgozóit nem akarja utólag minősíteni. Amikor megkerestük, épp Szécsényből érkezett vissza, ebédet hozott a hivatalban dolgozó munkatársainak, s intézte, hogy gördülékenyen tudják elindítani a közétkeztetést.
– Arra büszke vagyok, hogy egyetlen hívó szóra négy-öt hét alatt sikerült betöltenünk az üres helyeket. Volt, aki a Nógrád megyei kormányhivatal köztisztviselői állását hagyta hátra, más pár faluval odébb a polgármesteri hivatalban mondott fel, hogy hozzánk jöjjön át.
Mindenkinek megvan az állás betöltéséhez szükséges felsőfokú képesítése, végzettsége, így gördülékenyen folytathatjuk a munkát, aminek célja, hogy igazi értelmes álláshelyeket hozzunk a faluba, és programokkal, közösségépítéssel itt tartsuk a fiatal felnőtteket – mondta. Hozzátette: nem mulasztják el egy külső szakértővel átvilágíttatni az önkormányzat eddigi működését sem, mert szeretnének képben lenni arról, mire mennyi pénz ment el az elmúlt évek során. Ő maga egyébként korábban egy közleményben néhány pontban felsorolta, mivel kellett szembenéznie, amikor átvette a hivatalt: például azzal, hogy az előző vezetés egyik utolsó intézkedésével visszamondta Nógrádmegyer falugondnoki státuszát, és ezzel elvette annak lehetőségét, hogy ebben a munkakörben valaki ellássa a település gondnokságát és kiszolgálja a helyiek igényeit.
A faluban járva-kelve többen is arról beszéltek lapunknak: a hivatal dolgozói azért mondhattak fel, mert nem akartak roma polgármesterrel dolgozni.
– Ez már csak azért is furcsa, mert az új polgármester családjában, rokonságában elég sok fiatal jár egyetemre, az édesapjának, meg neki is olyan vállalkozása van, ahol jó néhány helyinek adnak munkát, úgyhogy inkább példát kellett volna venni róluk, nem pedig cserben hagyni őket
– fogalmazott egy nyugdíjas roma férfi. Hozzátette: ő azért szavazott Rácz Rolandra, mert tudja róla, hogy tehetős ember, ezért nem fogja ellopni a falu pénzét, sőt inkább a magáéból ad majd a közösségnek. – A polgármesteri fizetés biztosan nem csábította, építési vállalkozóként a többszörösét keresi meg – lamentált egy buszra váró közmunkás asszony. Egy kerékpárt toló férfi pedig a községháza oldalán lévő domborműre hívta fel a figyelmünket, amit a több mint hetven évvel ezelőtt indult, s a kilencvenes évek elején megszűnt Nógrádmegyeri Szegkovács KTSZ emlékére állítottak. Ez volt az ország első roma alapítású kisipari termelőszövetkezete, amelyet több mint negyven helyi cigány család hozott létre, s több évtizeden át százak megélhetését, munkalehetőségét biztosította. Itt dolgoztak a jelenlegi polgármester nagyszülei, s a szülei is, s talán részben emiatt buzog benne a tettvágy – mondta a férfi –, hogy hasonló összetartó közösséget „kovácsoljon” napjaink nógrádmegyeri romáiból is.
