A budavári önkormányzati lakások kiárusításáról, a belakoltatott választási szavazókról elhíresült Böröcz László villámgyorsan felmérte a helyzetet és elbontatta a Halászbástya elé húzott fekete kordont. Magyarázkodott is kicsit: nem fekete leplet, hanem csinos halászbástyás molinót akartak kitenni, csak nem érkezett meg időben, meg az egészet arra találták ki, hogy növeljék a bevételt, mert ugye kell a pénz. Az önkormányzatokat lehúzó kormányra utalást sem tett.
A pénz volt a legfőbb érve a testületi ülésen is, ahol elődje felvetette, hogy az alsó rész lezárásával végleg vége az ingyenes nézelődésnek. A felső teraszra ugyanis évek óta belépőjegyet kell váltani, az alsó rész előtti területet meg kiadták egy vendéglátósnak, aki elkerített egy nagyobb fertályt, ahová csak az léphet be, aki fogyaszt. Tetőzésül árat is emeltek: 1500 forintba kerül a nézegetés.
Már csak azért is kínos volt Böröcz húzása, mert az Orbán Ráhel szolgálatában álló Magyar Turisztikai Ügynökség májusban több tucat influenszert utaztatott ide Budapest reklámozására, és a fő attrakció a Halászbástyáról eléjük táruló panoráma volt.
A kordon láttán sírtak az idegenforgalomból élők, felháborodott a nép, szerepükhöz híven megdöbbentek az ellenzéki politikusok. Holott a látványosságokért mindenütt a világon fizetni kell. Ennél akár sokkal többet. De persze minden sok, ha korábban ingyen volt. Akadnak persze kivételek: a pusztító tűzvész után újranyitó Notre-Dame például továbbra is ingyen látogatható. Bár a francia kormány 5 eurós belépti díjat javasolt, az egyház egy több mint százéves – mert ott van ilyen – törvényre hivatkozva elvetette. Nálunk Böröcz egymaga (fideszes testületi mamelukjai aligha nevezhetők önálló entitásnak) dönt az ország egyik fő látványosságának körbekordonozásáról, majd a bontásról is.