Rosszabbul nem is kezdődhetett volna 2025 az Európai Unió szempontjából. Ausztriában kútba estek a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP), a szociáldemokraták, valamint a liberális NEOS közötti koalíciós tárgyalások. Ez pedig azt jelenti, hogy a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) kerül hatalomra, amely az ÖVP-vel léphet koalícióra. Ezzel Európa egyik legszélsőségesebb politikusa, Herbert Kickl lesz az osztrák kancellár, akinek pártja az Európai Parlamentben a Fidesz szövetségese.
Bár számos ideológiai különbség merült fel az ÖVP, az SPÖ és a NEOS között, sokan azt remélték, a leendő kormányról tárgyaló pártok felfogják, mekkora a felelősségük, s nem csak Ausztriával, hanem Európával szemben is. Úgy tűnik, mégsem így történt, aminek több oka van. Andreas Babler, a szociáldemokraták elnöke nem volt kész a kompromisszumokra, túlzottan ragaszkodott saját álláspontjához, ez vezetett a szakításhoz a liberálisok részéről. Karl Nehammer kancellár keze is meg volt kötve, a párt üzleti szárnya nem támogatta az adóemeléseket, s az üzleti kör úgy vélte, könnyebb megállapodni a szabadságpárttal. Az ÖVP ugyanis nem egyfajta cordon sanitaire-t akart létrehozni a szélsőjobbal szemben, tehát nem ideológiai különbségek merültek fel az ÖVP és az FPÖ között, hanem Nehammer a Kickllel szembeni személyes konfliktusai miatt nem akart koalíciót a szélsőségesekkel.
Nehammer lemondása nyomán azonban Alexander Van der Bellen elnök kijelölte kancellárnak Kicklt, pedig korábban még azt mondta, amíg ő államfő, az FPÖ elnöke nem kerül a bécsi kormány élére. Ám mostanra elfogytak az elnök lehetőségei. Új választásnak nem lenne értelme: ezen még nagyobb győzelmet aratna az FPÖ.
Nem túl biztató jövőkép, hogy Ausztriának egy nyíltan oroszbarát nézeteket hangoztató kancellárja lesz. És Donald Trumpot még be sem iktatták. Talán jobb bele sem gondolni, mit hoz még a jövő.