Az élelmiszereknél és az éttermek esetében például 78 és 66 százalék tapasztalt jelentősebb áremelkedést tavaly, ami elmarad az egy évvel korábbi 92, illetve 75 százalékos szinttől - derült ki. A gyerekekkel kapcsolatos kiadásoknál 57 százalék számolt be számottevő áremelkedésről, míg egy évvel korábban ez 64 százalékukra volt igaz. A lakhatási költségeknél 54, a közlekedési kiadásoknál 48 százalék beszélt tetemesebb drágulásról, szemben a 2023 harmadik negyedévében mért 66 és 67 százalékkal. Ugyanakkor több vizsgált kategóriában nem ilyen "kedvező" az eredmény. A ruházati cikkek esetében kimagasló áremelkedést 58 százalék tapasztalt, ami megegyezik a korábbi negyedévek adataival. A szolgáltatások díjánál most 55 százalék látott növekedést, ami lényegében stagnálást, vagyis hibahatáron belüli eltérést jelent a 2023-as 57 százalékos szinttel összevetve.
Összességében kedvező irányba fordultak tavaly az inflációs folyamatok a 2023-as kiugró értékek után. A júliustól október végéig tartó négy hónapos időszakban 3-4,1 százalékos áremelkedést mért éves szinten a Központi Statisztikai Hivatal, miközben 2023 azonos hónapjaiban 9,9-17,6 százalékos volt a drágulás. Az infláció tempójának lassulását érzi a lakosság is.
