- Növekszik az orosz veszély Ausztriában, Németország is ideges már

Jelentősen befolyásolja a német-osztrák viszonyt, hogy hétfőn Herbert Kicklt kérte fel a kormányalakításra Alexander Van der Bellen osztrák államfő. S ez akkor is igaz, ha a február 23-án esedékes német parlamenti voksolás után új kormány jön létre Berlinben. A német politikusokat is meglepte, hogy Bécsben kudarcba fulladtak a hárompárti tárgyalások az Osztrák Néppárt (ÖVP), a szociáldemokrata SPÖ, valamint a liberális NEOS között, s így az az FPÖ lehet a következő kormány vezető ereje, amely megnyerte a tavaly szeptemberi parlamenti választást.

A német politikai életet azonban más okból is megrázták a fejlemények: egyre többen aggódnak amiatt, hogy a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) további erősödése nyomán a párttal szembeni cordon sanitaire Németországban omladozni kezd. A helyzet egyelőre gyökeresen más a két országban. A Jörg Haider vezette, akkor még antiszemita húrokat pengető FPÖ már a 2000-es évek elején bekerült a bécsi kormányba, s később is együtt kormányzott az ÖVP-vel, emellett öt osztrák tartományban a kabinet tagja. Németországban viszont még tartományi szinten sem került hatalomra az AfD, a többi párt igyekszik összefogni azért, hogy elkerüljék a szélsőjobb további térnyerését. Így Türingiában sem került kormányra a párt, ahol pedig a legtöbb szavazatot szerezte a szeptemberi tartományi választáson.

Az FPÖ kormányalakítási megbízása után a németországi demokratikus pártok még erőteljesebben követelhetnek tűzfalat az AfD ellen, amelyet a szövetségi alkotmányvédelmi hivatal megfigyelés alatt tart. „A német jobboldali populisták még rosszabbak” – hangoztatta Markus Söder, a Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke. Frank Decker, a Bonni Egyetem politológusa szintén úgy látja, különbéget kell tenni az AfD és az osztrák testvérpárt között. Mint mondta, a német szélsőjobb politikai erő „közel sem olyan befutott, mint az FPÖ Ausztriában, és még annál is szélsőségesebb”.

Akadnak azonban olyan vélemények is, melyek szerint igenis veszélyt jelent Németországra nézve mindaz, ami Ausztriában történik, s nem csak a szélsőjobb további beférkőzésének lehetősége miatt, hanem azért is, mert mindez veszélyezteti a két ország közötti információcserét. Nincs garancia rá, hogy egy FPÖ által irányított kormány nem oszt meg titkos értesüléseket Moszkvával. Így az osztrák titkosszolgálattal való együttműködés jövője is kérdéses. „Az FPÖ közelsége az orosz kormányhoz létező probléma” – mondta el a Handelsblatt című lapnak a Zöldek politikusa, Konstantin von Notz, a Bundestag titkosszolgálatokat ellenőrző bizottságának elnöke. Ez még „az európai biztonsági hatóságok közti együttműködés integritását is megkérdőjelezi”, vélekedett.

Amikor 2017 decembere és 2019 májusa között az FPÖ elnöke, Herbert Kickl belügyminiszterként szolgált, a többi európai titkosszolgálat bizalma megcsappant az osztrák hatóságok iránt. 2016-ban ugyanis az FPÖ együttműködési megállapodást kötött Vlagyimir Putyin elnök kormányzó Egységes Oroszország pártjával, ráadásul ez nem sokkal a Krím orosz annektálása és Kelet-Ukrajna megszállása után történt. A legutóbbi választási kampányban Kickl többször is kijelentette, hogy Brüsszelben az Oroszország elleni további szankciók ellen fog szavazni. „A Kreml kezdettől fogva az FPÖ mögött állt, és örülne, ha Herbert Kickl hivatalosan is kancellár lenne” – értékelt a Bild német lap.

„Tekintettel az FPÖ és Oroszország Kickl belügyminiszteri ciklusa alatt kialakult szoros kapcsolataira, a további együttműködéssel kapcsolatos aggodalmak nem alaptalanok” - idézi a Handelsblatt Christoph de Vries CDU-s politikust, a német hírszerzési bizottság tagját. Szerinte az jelentene megoldást, ha a belügyi tárcát az Osztrák Néppárt kapná meg.

Az SPD külpolitikai szakértője, Ralf Stegner úgy véli, „a szélsőjobboldali kormányokkal és Putyin barátaival való együttműködést szinte a nullára kell csökkenteni a hírszerzési együttműködés terén, ha nem akarunk elfogadhatatlan biztonsági kockázatokkal számolni”.