A szélsőjobboldali populizmus térnyerésének éve volt 2024 is. Ma már ott tartunk, hogy a Fehér Házba visszatérő Donald Trump mögött álló „szürke eminenciás”, vagyis a világ leggazdagabb embere a Welt am Sonntag hasábjain biztatja Németországot: ugyan térjen már vissza náci múltjához a februári törvényhozási választásokon!
Az orosz hibrid hadviselés részeként Moszkva kis híján fasiszta politikust juttatott hatalomra Moldovában, sőt, a NATO keleti szárnyán helyet foglaló Romániában is. Argentína és Grúzia elesett. Szlovákiában az Orbán Viktor segítségével kormányfői pozícióba került Robert Fico mindenben másolja magyar mentorát - még a vakációjuk is feltűnően hasonló. És a hét elején világossá vált: Bécsben az államelnök józansága csak időlegesen akadályozta meg, hogy az osztrák nácik utódai vegyék át a hatalmat.
A populista hullám okainak keresése közben tabuk dőlnek le. Már nem ütközik a politikai korrektség követelményébe, ha egy-egy politológus nyíltan kijelenti: az emberek túlnyomó része nem szeret gondolkodni, inkább készen kapott világmagyarázatokat vár a politikai szélhámosoktól. Tegyük hozzá rögtön: ugyanők nem szívelik azon embertársaikat sem, akik viszont szoktak gondolkodni.
Ez a felismerés teszi számunkra érthetővé, hogy a populizmusra jellemző elitellenesség nem kizárólag a politika felségterületén érhető tetten. Véletlen-e, hogy a világon egyre többen vonják kétségbe az orvostudomány megállapításainak érvényességét, és tagadják meg gyermekeik kötelező védőoltásainak beadását, döntésükkel nem csekély közegészségügyi kockázatot generálva? Szétválasztható-e Donald Trump vagy Jair Bolsonaro demokráciarombolása a Covid-járvány idején tanúsított vírus- és oltásszkepticizmusuktól? Vagy meglep-e bennünket, hogy a Moszkva bábjaként kiszemelt román államfőjelölt, Calin Georgescu az elnökválasztási kampányban hajmeresztő, tudománytalan ostobaságokkal traktálta reménybeli szavazóit?
A szélsőjobb populizmus értelmiségellenes jellegét mi, magyarok jól ismerjük. Az egymást követő Orbán-kabinetek majd’ mindegyik hivatásrendbe belerúgtak az elmúlt tizenöt évben. Az orvos- és pedagógustársadalmat következetesen semmibe veszik. Az Akadémiától elrabolták, amit csak lehetett. És közben éppen e tolvajok vádolták a filozófusokat lopással. Az egyetemi szféra vesszőfutása pedig közismert. Szomorú, hogy a Fidesz táborának tetemes részét kitevő alacsony iskolázottságúak, kisebbrendűségi érzéstől és irigységtől motiválva, jóleső elégtételt éreznek a szellemi elitet érő újabb és újabb kormányzati inzultusok láttán.
A politikai szélhámosok világszerte megérezték az elitcsere igényét az emberi társadalom alsóbb rétegeiben. Ez a tendencia nemcsak a régi establishmentet, hanem az intellektuális elitet is eltűnésre ítélné, a középkorba taszítva vissza civilizációnkat. A demokrata politikusok, illetve az entellektüelek kizárólag a saját tekintélyük visszanyerése révén húzhatják ki a populizmus méregfogát.
–
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.
