A Gyurcsány-kormány nagy csinnadrattával jelentette be, hogy kormányzati negyedet építene, ahol a spórolás okán egymás mellé költöztetné a minisztériumokat. A projekt csúfosan megbukott. Az Orbán-kormány tanult a leckéből. Nincs se hivatalos indoklás, se átfogó-átlátható terv.
A kabinet úgy formálja saját kormányzati negyedét, hogy mindig csak egyetlen elemét látjuk a nagy képnek. De lassan összeáll a milliárdos mozaikokból kirakott makett.
Spórolásról ezúttal még szlogen szinten sem beszélhetünk.
Az Orbán-kormány 2010-es nagy visszatérése után egy évvel az Országgyűlés elfogadott egy határozatot, amelynek értelmében a kormány kiköltözik a Parlament épületéből, az előtte álló teret pedig az 1944 előtti állapotnak megfelelően állítják helyre. A Kossuth teret és a határoló épületek javát azóta – a Fidesz sajátságos, sok esetben történelemhamisító, álságos múltidéző stílusában – rekonstruálták. Tavaly szilveszterkor megjelent két új kormányhatározat, amelyekből kiderül, hogy a törvényhozást is kiköltöztetnék az Agrárminisztérium most még átépítés alatt álló épületébe az Országház jövőbeli felújításának idejére.
A kormányzati víziók másik ikonikus helyszíne a budai Vár, amelynek soha nem létezőre való visszaépítése külön program keretében zajlik. A különféle minisztériumok és intézmények alkotta állami skanzenben még a lakások zöme is NER-prominensek kezére juthat, kiváló eszköz erre Böröcz László, I. kerületi fideszes polgármestert által átvitt önkormányzati lakáskiárusítás. Szórakozásra pedig ott vannak a NER kedvenc vendéglátósainak éttermei – az Orbán Ráhellel jó kapcsolatot ápoló Zsidai Roynak például több is van itt – és a NER reprezentatív rendezvényterei.
Böröcz László: Továbbra is ingyenes marad a Halászbástya alsó része, a nem fizetős szolgáltatások növelése a célA kormányzati térfoglalás első lépése a Karmelita kolostor és a Sándor-palota megszerzése volt. Utóbbit a köztársasági elnök kapta meg. Az egykori „ördöglovas” Sándor Móricz 1800-as évek elején épült klasszicista palotájának felújításáról még az első Orbán-kabinet döntött, de akkor még Orbán Viktor magának, pontosabban a mindenkori miniszterelnöknek szánta. A rekonstrukció 2,2 milliárdba került, de az Orbánt váltó Medgyessy Péter nem akart felköltözni, így végül államfői rezidencia lett. Orbánnak azonban nagyon megtetszhetett a vári kilátás így felújíttatta a szomszédos Karmelita kolostort. (Ehhez mennie kellett az épületben addig működő Nemzeti Táncszínháznak, amelynek a Millenáris Parkban alakították ki új játszóhelyet.) A Karmelita cirka 25 milliárdos felújítása során egy új erkélyt is biggyesztettek a műemléki homlokzatra, legyen honnan lenézni Orbán Viktornak Budapestre.
A Budavári Palotában működő Nemzeti Galéria és az Országos Széchényi Könyvtár sem maradhat. Utóbbi esetében egyelőre csak annyi biztos, hogy archívumát Piliscsabára, az állam által átvett volt egyetemi kampuszon a tervek szerint 23,3 milliárdból megépülő új raktárba költöztetik.
A látogatható rész elhelyezéséről – bár több ötlet is felmerült – még nem született döntés. Az új Nemzeti Galéria Baán László álmának részeként a Városligetben (Lázár János építési miniszter által szerdán 200 milliárdosra becsült költséggel) felépülő új épületben kap majd helyet. A kivitelezési pályázatot hosszas halogatás után tavaly októberben írták ki, döntés még nincs. Arról, hogy miért is kell a két közgyűjtemény által elfoglalt palota, nem sokat tudni. Zsigó Róbert, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára legutóbb annyival ütötte el az erre vonatkozó kérdést, hogy az „átépített épületrészek kulturális funkciót kapnak”.
A Főőrség és a Lovarda 2021-re semmiből felépülő hű másáról azóta se tudni, miért is volt olyan nagy szükség ezekre a „reprezentatív rendezvényterekre”. Bár Gulyás Gergely kancelláriaminiszternek legalább volt hol rendezni a lagziját. Az ide vágó kormányhatározat 36 milliárd forintot irányozott elő Lovarda, a Stöckl-lépcső, a Főőrség, a Szent István-terem, egy mélygarázs és több belső út felépítésére, korszerűsítésére. A Zsolnay-kerámia kandallós Szent István terem látogatható, potom 3900 forintos belépti díj ellenében.
Nekikezdtek, de sokáig erről sem tudták, mi végre is építik vissza a Honvéd főparancsnokság replikáját a Dísz téren, a Karmelita szomszédságában. A kezdeti hírek még arról szóltak, hogy a neoreneszánsz palotában látogatóközpont nyílik. Csakhogy közben a Honvédelmi Minisztérium (HM) elirigyelte a Hadtörténeti Múzeum Kapisztrán téri épületét és meglehetősen váratlanul 2023-ban kiebrudalták onnan a múzeumot. Később kitalálták, hogy a látogatóközpont mellé be lehet gyömöszölni a Hadtörténeti Múzeumot is, de legalábbis egy részét. (A többi talán a Kerepesi útra kerül.) A múzeum és a HM új főhadiszállásának kialakítása 2026-ra fejeződhet be. Az már eddig is tudható volt, hogy a Kapisztrán téri épület nem elég a HM-nek, Orbán Viktor ezt feloldandó az év végi sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a tárca megkaphatja a 2017-ben nagy sürgősséggel kiürített Úri utca és az Országház utca közötti tömböt is, ahol korábban az MTA számos kutatóintézete működött. Az akkori tervek még arról szóltak, hogy a belügy költözik oda, de a kivitelezésbe nem kezdtek bele, így az épület azóta is üresen áll.
Egy 2021-es állami beszámolóban 55,3 milliárdot szántak az átépítésre.
A Dísz tér sarkára több mint 30 milliárd forintos költséggel visszaépítették a Vöröskereszt Egylet II. világháborúban megsérült, majd elbontott székházát is, amely egykor Külügyminisztériumként is szolgált. A Szijjártó Péter vezette külügy egyelőre köszöni szépen, jól elvan a Bem rakparton, így irodaházként hasznosítanák. Szintén a semmiből építik vissza az 1968-ban elbontott József főhercegi palotát is, ahová váratlan döntéssel az Alkotmánybíróság költözhet. A hatalmas bálteremmel bíró palota neoreneszánsz kertje és egykori istállóépülete az ígéret szerint bárki által látogatható lesz. A tesztüzemet 2026 nyarára tervezik. A főhercegi palota, a kert és az istálló újraálmodására 56 milliárdot irányoztak elő.
Jönnek a betonkolosszusok a budai Várban, de a legtöbbször azt sem tudni, milyen szerepük leszA Mátyás templom tőszomszédságában lévő egykori Magyar Királyi Pénzügyminisztérium épületének „történelmi hitelességű” felújítására különböző dokumentumokban fellelhető számok szerint 61-72 milliárdot költöttek, de akad 100 milliárdos becslés is. A hitelességbe az is belefért, hogy elbontsanak egy műemléki védettségű épületszárnyat, mondván nem lehetett volna korszerű irodateret kialakítani benne. A nettó 40 ezer négyzetméteres, a várnegyed szűk világában brutálisan nagy Szentháromság téri épületegyüttesbe végül mégsem eredeti lakója a pénzügyi tárca, hanem a Belügyminisztérium költözik. Utóbbi jelenlegi székhelyeként szolgáló értékes pesti Duna-parti ingatlanokat ugyanis eladná a kormány. A megszűnő PM feladatait átvevő Nemzetgazdasági Minisztérium a Garancsi István és Scheer Sándor érdekeltségébe tartozó Market Építő Zrt., illetve a Tiborcz Istvánhoz közeli Főnix Magántőkealap érdekeltségébe tartozó projektcég által felépített Dürer Park irodaház-komplexumba költözik, amelyet tavaly tavasszal 120 milliárd forintért vett meg a kormány.
A Szentháromság tér másik oldalán álló Burg Hotelt, volt Diplomata-házat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyik alapítványa versenyeztetés nélkül kapta meg az államtól, majd minden tiltakozás ellenére elbontatták. Helyére múltidéző konferencia-központ épül. Elbontották a Magyar Nemzeti Levéltár Bécsi kapu téri palotájának szomszédságában álló Országos Villamos Teherelosztó épületét is, hogy a levéltár csak tervrajzon létezett szárnyát húzzák fel a helyére, megspékelve egy toronnyal. Ám a több milliárd forintos feladatra kiírt tendert néhány hónap múlva visszavonták.
A különleges budavári állami látványszínház kialakítása – a fellelhető adatok és előirányzatok alapján – a kapcsolódó kényszerköltöztetésekkel, illetve az új más helyszínen kialakított kiállítóterekkel és raktárakkal együtt több 600 milliárd forintot emészt fel. De aligha ez a vége.
