- A vártnál nagyobbat ugrott az infláció decemberben, és még nincs vége

A vártnál nagyobbat ugrott az év utolsó hónapjában az infláció, a várt 4,4 százalék helyett a fogyasztói árak 4,6 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Az infláció 2024 szeptemberében még 3 százalék volt, onnan gyorsult fel az árak emelkedése. Az ok kettős: a 2023-as év végi bázis igen alacsony volt, így egy kisebb áremelés nagyobb százalékos elmozdulással jár és a forint látványos 2024 végi gyengülése is beépülhetett az áremelésekbe.

Az elemzők 4,3-4,6 százalékos sávba várták az árindexet – vagyis ebbe a sávba még belefért a mért adat. A mostani decemberi áremelkedés az elmúlt 12 hónap legmagasabb árindexe, 2023 decemberében volt ennél magasabb a 12 havi infláció, akkor 5,5 százalékkal emelkedtek az árak. Az előrejelzések szerint januárban és esetleg februárban még gyorsulhat az infláció, majd a csökkeni kezd és az év végéig 3,5 százalékos szinten stabilizálódik.

Az éves infláció viszont a 2023-as 17,6 százalékról tavaly 3,7 százalékra szelídült – és ez a szám fog bekerülni így az annalesekbe. Az adat viszonylag kellemes – bár meghaladja a jegybank 3 százalékos inflációs célját. Korai arról beszélni, hogy az infláció le lett győzve, sőt idén az éves árindex pár tizeddel még magasabb is lesz az előrejelzések szerint – vagyis 2025-ben marad a jegybank viszonylag szigorú monetáris politikája. Ezzel együtt az éves 3,7 drágulás az elmúlt négy év legkedvezőbb adata, ennél kisebb drágulást 2020-ban produkált a magyar gazdaság, akkor 3,3 százalékkal emelkedtek az árak. A magyar gazdaság inflációs problémáját jól jelzi, hogy utoljára 2018-ban maradt három százalék alatt az éves pénzromlás –

Ezek a tények láthatóan nem zavarják a Nemzetgazdasági Minisztériumot (NGM), amely mintegy győzelmi jelentésben kommentálta, a 3,7 százalékos inflációs adatot. Az NGM közleménye szerint a „kormány teljesítette vállalását, 2023-ban letörte, 2024-ben pedig alacsony szinten tartotta a háború és az energiaválság következtében megnövekedett inflációt. A kormány intézkedéseinek eredményeképpen 2024-ben az infláció 3,7 százalékra csökkent, 2025-ben még tovább, 3,2 százalékos szintre mérséklődik.” (Ez utóbbi kitételt egyetlen a kormánytól független előrejelző prognózisa sem támasztja alá, ide értve a jegybankot is.) Az NGM szerint az év végi áremelkedés várható volt és az átmeneti lesz.

A KSH adatai szerint az árak decemberben 4,6 százalékkal voltak magasabbak: az élelmiszerek ára 5,4 százalékkal nőtt, ezen belül a liszté 36,2, a tojásé 21,9, a tejé 19,5, a gyümölcs- és zöldségléé 17,3, a vaj, vajkrémé 16,4, az étolajé 13,7, a csokoládé és kakaóé 9,9, az éttermi étkezésé 7,8, az alkoholmentes üdítőitaloké 5,5 százalékkal. A termékcsoporton belül a száraztészta ára 7,1, a párizsi, kolbász 3,4, a margariné 3,0, a cukoré 2,6 százalékkal csökkent.

A szolgáltatások 6,8 százalékkal drágultak, ezen belül a lakbér 12,6, a járműjavítás és -karbantartás 10,5, az autópályadíj, gépjármű-kölcsönzés, parkolás 10,4, a sport- és múzeumi belépők 9,4, a lakásjavítás és -karbantartás 8,9, a testápolási szolgáltatások 8,7, a társasházi közös költség 8,4, az üdülési szolgáltatás 7,1 százalékkal. A szeszes italok, dohányáruk ára 4,3 százalékkal emelkedett. A háztartási energiáért 0,5, ezen belül a vezetékes gázért 0,4 százalékkal kevesebbet, az elektromos energiáért 0,3 százalékkal többet kellett fizetni. A tartós fogyasztási cikkek 0,6 százalékkal drágultak.

Egy hónap alatt, vagyis 2024 novemberéhez képest az árak fél százalékkal emelkedtek. Az élelmiszerek átlagosan 0,4 százalékkal drágultak, ezen belül a tojás 10,7, a vaj-, vajkrém 6,9, a gyümölcs- és zöldséglé 4,4, a tej 3,6, a tejtermékek 3,2, az étolaj 2,9 százalékkal többe, a liszt 4,4, a csokoládé, kakaó 3,0, a párizsi, kolbász 2,4, a száraztészta 1,5, a cukor 0,8 százalékkal kevesebbe került. A járműüzemanyagok ára 2,2 százalékkal nőtt. A háztartási energiáért átlagosan 1,7 százalékkal többet kellett fizetni