Idén is várhatóan több tízezer diák írja meg január 18-án, szombaton a központi írásbeli középiskolai felvételit. A nyolcadikosok mellett hat- és nyolcévfolyamos gimnáziumokba jelentkező hatodikosok és negyedikesek is vizsgáznak magyar nyelvből és matematikából. Az Oktatási Hivatal (OH) tájékoztatása szerint a mostani tanévben 543 középiskola (az érintett intézmények 48 százaléka) írta elő a központi írásbelit, ami nagyjából megegyezik a korábbiakkal: tavaly 535 középiskola tett így, és végül több mint 72 ezer diák vizsgázott.
Bár a középiskolai írásbeli felvételi és a felkészülés több diáknak (és szülőnek) nagy megterhelést és stresszt okozhat, a jelentkezők nagy többsége sikeresen teljesíti a vizsgákat. Tavaly a felvételizők 97 százalékát vették fel középiskolába, akik nem jutottak be, a májusi rendkívüli felvételi eljárásban próbálkozhattak újra. Az idei évben azonban újdonság, hogy – mint azt a Népszava elsőként megírta – az oktatásirányítás egy ajánlást fogalmazott meg a tankerületi középiskolák számára, amely arról szól, az írásbelin milyen pontszámokat elérő tanulókat lenne „ajánlott” felvenniük.
Terelés a szakképzésbe: ajánlást küldtek a tankerületi központok a gimnáziumoknak, hogy szelektáljanak jobban a jelentkezők közöttAhogy arról beszámoltunk, a négy évfolyamos képzés esetében minimum 50 pontot, a nyelvi előkészítő esetében 60 pontot, a hat és nyolc évfolyamos képzéseknél 70 pontot „ajánlott” elérni a 100-ból azoknak a felvételizőknek, akik gimnáziumokba szeretnének bekerülni. Az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központ lapunkat korábban arról tájékoztatta, minden esetben az iskola dönt arról, az ajánlást – amelyet a gimnáziumi képzés presztízsének növelésével indokoltak – figyelembe veszi-e.
Az OH adatai szerint a 2024-es központi felvételin a nyolcadikosok átlagpontszáma 51,2 pont, a hatodikosoké 58,6 pont, a negyedik osztályosoké 67 pont volt. Ha a felvételit szigorúan az ajánlás szerint bonyolítanák le, azzal sok diák esne el a gimnáziumi továbbtanulás lehetőségétől.
Tavaly a nyolcadikosok 47,8 százaléka (21,4 ezer fő) szerzett kevesebb pontot 50-nél. A hatodik osztályosoknak pedig csupán 23,15 százalékuk (a 9344-ből 2163 fő) ért el 70 vagy annál magasabb pontszámot.
A győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója és a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Horváth Péter a Népszavának azt nyilatkozta, amikor megkapták az ajánlást, volt egy kis ijedtség az igazgatók körében. Ám ő mindenkinek azt tanácsolta, valóban csak egy ajánlásként kezeljék a központi iránymutatást.
– Ez nem egy jogszabály, nem kell kötelezően alkalmazni. Inkább csak azt mutatja, a diákoknak ezeket a pontszámokat kellene elérniük vagy megközelíteniük ahhoz, hogy a gimnáziumi továbbtanulás ne okozzon nagy nehézséget számukra, tanulmányaik során sikeresek legyenek és leérettségizzenek. Azzal viszont egyáltalán nem értek egyet, hogy aki nem éri el például az 50 pontot, azt ne lehessen felvenni gimnáziumba. De szerencsére nem ez a helyzet – fogalmazott Horváth Péter. Elmondta azt is, hogy a gimnáziumi férőhelyek számában nem történt változás.
„Rossz és igazságtalan rendszer” – Túlhajszolt gyerekekkel kezdődik a 2024-es középiskolai felvételi
Egyelőre nem veszik komolyan, de a szándékot érzik
Egy budapesti általános iskola igazgatója arról beszélt lapunknak, a felvételire való felkészülés során nem foglalkoztak a ponthatárokkal, tapasztalatai szerint a központi ajánlást egyelőre más igazgatók sem veszik komolyan. Ugyanakkor attól tart, hogy az ajánlás később már törvényi szinten fog megjelenni, szerinte ugyanis érezhető kormányzati szándék a gimnáziumokban továbbtanulók számának mérséklése, különösen a hat- és nyolcévfolyamos gimnáziumok esetében. Ezt a vélekedést erősíti a Klebelsberg Központ lapunknak korábban küldött tájékoztatása is, mely szerint a gimnáziumok presztízsének növelése mellett cél az is, hogy a diákok a megfelelő helyen tanuljanak, úgy a gimnáziumokban, mint a szakképzésben egyaránt.
