Csábító összehasonlítani 2025-öt 1938-cal. A Trump–Putyin-tárgyalások hasonló vonásokat mutathatnak, mint amelyekről annak idején Münchenben volt szó: terület átadását az átmeneti békéért – írja az Index. A Nyugat máris meggyengítette tárgyalási pozícióját azzal, hogy Ukrajna azonnali NATO-tagságát levette az asztalról. Mi lesz abban az esetben, ha Putyin egy, három vagy öt év múlva megújítja a támadást?
A londoni Chatham House decemberben megrendezett konferenciáján újra és újra előkerült a gondolat, hogy Európa hasonló pillanatot él át, mint 1938-ban, a második világháborút megelőző utolsó békeévben. Neville Chamberlain brit miniszterelnök annak az évnek a szeptemberében Münchenbe repült, és átnyújtotta a németeknek Csehszlovákia egy részét, „cserébe a békéért”. Ez volt az a pillanat, amikor Európa nagy része úgy gondolta, hogy megmenekülhet a Németországgal vívott háborútól. A tévhit csak hat hónapig tartott.
Putyin és Trump 2025-ben kötendő alkujának valószínűleg hasonló jellemzői lesznek: terület az átmeneti békéért. Putyin ambíciói azonban nem fognak változni, bár lehet, hogy három vagy több évre lesz szüksége, hogy hadserege összeszedje magát, mielőtt ismét megindulna nyugatra – írja a világ legrégebbi katonai agytrösztje, az 1831-ben alapított brit Royal United Services Institute (RUSI) honlapján Tim Willasey-Wilsey, a szervezet külsős tudományos főmunkatársa. Úgy tűnik, hogy Nyugaton kialakult egy konszenzus, amely inkább vágyvezérelt gondolkodáson, mint komoly elemzéseken alapul, miszerint Putyin beleegyezik abba, hogy leállítsa további betöréseit Ukrajnába. Ukrajnának sokkal nagyobb szüksége van a békére (vagy akár egy tűzszünetre), mint Oroszországnak. Volodimir Zelenszkij elnökre jóval nagyobb belpolitikai nyomás nehezedik, mint Putyinra.
Valójában Putyin legnagyobb oka a tűzszünetbe való beleegyezésre az lenne, hogy Trumpnak tálcán nyújthat át egy olyan szituációt, amelyet az otthon sikerként adhat el. Putyin úgy számolhat, hogy a viszonylagos béke időszaka után Trump még kevésbé akar majd belekeveredni az újrakezdett háborúba – amely biztosan ismét ki fog törni – írja a szerző, majd hosszan fejtegeti, hogy szerinte milyen hibákat követ el az orosz vezető Ukrajnában.
A tárgyalási pozíciók már most láthatóan aszimmetrikusak. A NATO-országok a tárgyalások megkezdése előtt levették követeléseiket az asztalról. Így már most széles körben elfogadott, hogy Putyin megtarthatja a Krímet. Magától értetődőnek tartják, hogy Ukrajnának vissza kell vonulnia a kurszki területről. És az is biztos, hogy Ukrajna nem lesz tagja a NATO-nak.
Felmerült, hogy az Egyesült Államok javasolhatja európai csapatok felállítását az ukrán–orosz határ mentén. A határ azonban több mint 1500 kilométeres, és rengeteg katonára lenne szükség egy olyan időszakban, amikor az Egyesült Királyságnak még az észtországi kontingensét is nehéz fenntartania. Ráadásul Kijevben felmerülhet a kérdés, hogy mit tennének ezek az európai országok, ha Oroszország átlépné az új tűzszüneti vonalat.
Ez a felállás is hasonlít 1938-ra. Egy másik hasonlóság, hogy a leendő Trump-kormányzat nem akar háborút Európában vagy Európáért. Sőt, Európának elégedettnek kellene lennie, ha sikerül az Egyesült Államokat a NATO-ban tartani – írja a szerző.
A megoldás egy jól összerakott békeszerződés lenne. A Nyugat kemény alkut tudna kötni, ha kemény jeleket küldene az újrafegyverkezésről. Ehelyett mindennek az ellenkezője történik. Trump korábban azt ígérte, hogy beiktatása után száz napon belül megoldást keres az ukrajnai háborúra. Most, a napokban bejelentette, hogy Putyin elnök találkozót kért tőle, miközben Vlagyimir Dzsabarov orosz szenátor egy interjúban azt mondta, Magyarország ideális helyszín lehetne a két vezető megbeszélésére. Úgy látja, hogy Orbán Viktor miniszterelnök garantálni tudná a két vezető biztonságát. Hozzátette, hogy a feleknek „semleges” területen kell egyeztetniük. Korábban Finnország is a lehetséges helyszínek között szerepelt, de időközben a NATO tagja lett, majd „rendkívül agresszívvá vált” Oroszországgal szemben. Arról Dzsabarov nem tett említést, hogy az egyébként szintén NATO-tag Magyarország miként lenne semleges terület.