Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt fogadta szerdán Varsóban Donald Tusk lengyel miniszterelnök és Andrzej Duda államfő. 2025 első félévében az Európai Unió soros elnökségét Lengyelország tölti be, a lengyel kormány pedig gyökeresen más „békemissziót” folytat, mint a magyar, amelytől a stafétát átvette. Tusk hétfőn a balti-tengeri államok és kormányok államfőinek csúcstalálkozóján vett részt, amelyen döntés született a NATO balti-tengeri jelenlétének növeléséről, szerdán pedig az ukrán államfővel egyeztetett Varsóban. Zelenszkij a háború kitörése óta harmadik alkalommal látogatott a lengyel fővárosba, a soros elnökség idején ő az első meghívott államfő Lengyelországban.
A megbeszélést követő sajtótájékoztatón, a Rzeczpospolita lengyel lap beszámolója szerint Tusk azt mondta: Ukrajna számíthat Lengyelország támogatásra és segítségre, de az egész Európai Unió segítségére is a brutális orosz agresszió elleni védekezésben. "A független, szuverén, saját sorsáról döntő Ukrajna nemcsak nyilvánvaló történelmi igazságszolgáltatás, hanem Lengyelország és egész Európa biztonságának feltétele is” – hangsúlyozta a lengyel kormányfő.
Donald Tusk ígéretet tett Ukrajna EU-csatlakozási folyamatának felgyorsítására is. A Kyiv Post ukrán portál beszámolója szerint úgy fogalmazott, hogy "a lengyel elnökség áttöri az elmúlt hónapokban tapasztalt holtpontot, és felgyorsul a csatlakozási folyamaton végzett munka”. Zelenszkij ugyanakkor azt ígérte meg, hogy Ukrajna háború utáni újjáépítésében Lengyelország lesz az egyik fő partner.
Tusk hangsúlyozta, hogy országa és kormánya Ukrajna NATO felvételét is támogatja, mint mondta, ha rajtuk múlna, ez azonnal meg is történne. Indoklása szerint azért, mert az Ukrajna védelmi képességeinek megerősítésére tett lépések egyben Lengyelország és az egész Nyugat javát szolgáló stratégiai akciók.
Az uniós soros elnökséget ellátó lengyel miniszterelnök súlyos vádat fogalmazott meg Oroszországgal szemben. Tusk azt mondta, a háború különböző változatai, amelyeket Oroszország az egész civilizált világgal, nem csak Ukrajnával szemben vív, cselekvést igényel, „néhány szabotázs drámai volt”. Tusk szerint Oroszország légi terrorcselekményeket tervezett légitársaságok ellen szerte a világon.
A két vezető politikus közös sajtótájékoztatóján megállapodást jelentettek be az ukrán nacionalisták által a második világháború idején a mai Ukrajna területén elkövetett volinyi mészárlás áldozatainak exhumálásáról is. Ez a történelmi vita hosszú évek óta súlyosan terheli a lengyel-ukrán államközi viszonyt, függetlenül attól, milyen kormány van hatalmon. Ezt a feszültséget az Oroszország által kirobbantott háborúban való szoros együttműködés és Lengyelország feltételek nélküli támogatása sem tudta felszámolni. Tusk január 10-én jelentette be, hogy Kijev beleegyezett a Varsó által rég sürgetett exhumálásba. A szerdai sajtótájékoztatón Tusk köszönetet mondott Zelenszkijnek „a kérdés iránti személyes elkötelezettségéért”, hozzátéve, hogy a megállapodás „a kölcsönös empátia gyakorlásának” eredménye. „Nem fogom hagyni, hogy ezt a nehéz és drámai örökséget kihasználják néhány lengyelországi politikai játszmában” – szögezte le a lengyel kormányfő.
A Reuters hírügynökség kiemelte, Tusk szerint a volinyi mészárlás kérdése a májusban tartandó elnökválasztás egyik vitatémája, és ígéretet tett arra, hogy továbbra is »a probléma gyors és végleges megoldásáért« fog dolgozni.
A Lengyelországban „volinyi mészárlás-ként emlegetett tragikus eseménysor 1943 és 1945 között történt. Ez idő alatt mintegy 120 000 lengyel civilt végeztek ki a történelmi Galícia területén az ukrán nacionalisták, akiket az Ukrajnában nemzeti hősnek, Lengyelországban háborús bűnösnek tartott Sztepan Bandera vezetett. A mostani megállapodás szerint a feltárást ukrán és lengyel történészek közösen végzik áprilistól kezdődően.
Donald Tusk szerint azok, akik az igazságszolgáltatás elől menekülnek, most Alekszandr Lukasenko és Orbán Viktor között választhatnak