A magyar gazdaság legnagyobb problémája, hogy a magyarok nem hajlandók költeni, fogyasztani – ezt szajkózza a kormány. Pedig ez tévedés. Tavaly az elemzői becslések szerint a magyar lakosság 3,5 százalékkal növelte a fogyasztását, a növekedés egy kicsit már meg is haladja az elmúlt tíz év 3,3 százalékos átlagát. Vagyis makrooldalról nézve nincs itt semmi látnivaló: a magyar lakosság a gazdaság vacak állapota ellenére (vö.: kb. 0,5 százalékos éves gazdasági növekedés) megtette, amit meg kell tenni. Amivel gond van, az a külső kereslet és az állami, céges beruházások hiánya, a költségvetés magas hiánya, a bizalomhiány – emiatt nincs növekedés.
De nézzük a fogyasztás kérdését alulnézetből: az idén várhatóan újra gyorsul az infláció, a tavalyi 3,7 százalék után 4 százalékot meghaladó mértékben nőhetnek a fogyasztói árak. Ekkora infláció mellett a 3,2 százalékos nyugdíjemelés bizony csökkenést jelent. Vagyis a nyugdíjasok nemhogy többet, hanem még kevesebbet tudnak költeni.
Első blikkre jobb a helyzet az alkalmazottaknál, hiszen az év elején a minimálbér még 9 százalékkal emelkedett, emiatt sokan azt remélték, hogy legalább 7-8 százalékkal nőhetnek a bérek is. A kkv-k többsége most szembesül a minimálbér-emelés költségeivel, miközben a gazdaság egy helyben toporog. Nincs mese, a minimálbért emelni kell, de a többi bért csak kisebb mértékben vagy egyáltalán nem tudják növelni januártól. Majd a második fél évben! Ha lesz miből, vagy ha tényleg beindul a gazdaság, akkor adok 13. havit – gondolhatja egyre több munkáltató.
Egy szó, mint száz, az első fél évben nem lesz nagy bérkiáramlás. A munkaerőpiaci helyzet is romlik, nő a munkanélküliség, márpedig ilyen helyzetben a bérből és fizetésből élők nem fogják növelni a fogyasztásukat, hanem még inkább spórolnak. Most, január elején azt látjuk, hogy a kormány által várt gazdasági csoda 2025-ben is elmarad. Majd talán 2026-ban. De ez egy másik történet, ami elsősorban nem a fogyasztási hajlandóságról szól.