- Donald Trump csípőből tüzel, száznál is több elnöki rendelet aláírását helyezte kilátásba már első munkanapján

Várhatóan a legnagyobb társadalmi ellenállást és politikai vihart a mexikói-amerikai határ teljes lezárása és az országban tartózkodó közel 13 millió illegális bevándorló kitoloncolása fogja kiváltani. A Trump által csak az USA legnagyobb deportálási akciójának nevezett művelet végrehajtásáért Tom Homan határvédelemért kinevezett kormánybiztos („border czar”) felelni majd, aki az első Trump-adminisztráció idején a bevándorlási és vámügyi végrehajtási hivatalt (ICE) is irányította, tehát nem ez lesz az "első rodeója", ahogy ezt a tengerentúlon mondják.

Az NBC chicagói stúdiója vasárnap szellőztette meg a hírt, hogy

Azokat a demokrata vezetésű nagyvárosokat (New York, Denver, Los Angeles) nevezik mentsvárnak az amerikai közéletben, amelyek bűnüldöző hatóságai számára megtiltották a belépésre és tartózkodásra jogosító dokumentumokkal nem rendelkező bevándorlók letartóztatását. A második Trump-adminisztráció többsége és a Republikánus Párt radikális szárnya is potenciális akadályként tekint az ilyen városokra. A Wall Street Journal információi szerint Tom Homan egy múlt hónapi chicagói rendezvényen már elszólta magát a tervezett razziáról és megfenyegette Brandon Johnson polgármestert, hogy „ne bújtasson” illegális bevándorlókat a városában. Illinois állam demokrata kormányzója, J.B. Pritzker azonban leszögezte: mindenkit megvédenek majd, amennyiben letartóztatásuk törvénytelen eljárásban történik, és egyúttal aggodalmát fejezte ki a szövetségi hatóság leendő jogkövető magatartását illetően. Annyi biztos, hogy a bevándorlásügyi akciócsoportok házról-házra fogják átfésülni a gyanúsnak tartott lakónegyedeket, munkahelyeket és építési területeket. Jogi és politikai összecsapásokra is sor kerül majd, hiszen demokrata kormányzók megtagadhatják a fennhatóságuk alá tartozó Nemzeti Gárda mozgósítását a kitoloncolások támogatására.

Donald Trump az alkotmányban szavatolt születési alapon járó állampolgárság hatályát is rendeleti alapon korlátozná. Ez alapján az illegálisan a Egyesült Államokba belépő bevándorlók születendő gyermeke nem kapna automatikusan amerikai útlevelet.

A „drill baby, drill” mottóval elhíresült kampányígéret az USA területén lévő kőolaj- és földgáz-energiahordozók kiaknázására és az energiaárak csökkentésére vonatkozik. Ennek jogi háttereként Trump minden bizonnyal hatályon kívül helyezi az Inflation Reduction Act nevű törvénybe foglalt zöldenergiákat támogató intézkedéseket, valamint Biden elnöki január eleji rendeletét, amely 625 millió hektár partmenti területen tiltotta be az olajfúrást a Bering-tengertől Mexikói-öbölig. E szerint az USA újra domináns szereplője lesz az globális energiapiacnak. Az adminisztráció személyzeti politikája is ehhez igazodik: az energiaügyi tárcát az a Chris Wright vezeti majd, aki szenátusi megerősítéséig USA második legnagyobb repesztéses földgázkitermelést végző cégét, a Liberty Energyt vezeti. Iparági szakértők szerint az amerikai cseppfolyósított gáz (LNG) kitermelése a duplájára nőhet a következő öt évben, amelynek egyik fő vásárlója az Európai Unió lehet. Az USA már tavaly is piacvezető volt Ausztrália és Katar előtt a globális LNG piac 21 százalékának birtoklásával, így még nagyobb fölényre tehet szert a nemzetközi gázpiacon. A tervek ismeretében logikus fejleménynek tekinthető, hogy Donald Trump újra kilépteti majd az Egyesült Államokat a párizsi klímaegyezményből.

Donald Trump a büntetővámok bevezetésére több ígéretet is tett. A kampány során még egy 10-től 20 százalékig terjedő általános vám kiszabásán gondolkodott, amely minden importra érvényes lenne. Ezt azonban várhatóan csak a nemzetbiztonsági szempontból kiemelt fontosságú szektorok termékeire vezetné be. Ugyanakkor a Kanadából és Mexikóból érkező termékekre egységesen 25 százalékos büntetővámot akar kivetni, míg az újraindított kereskedelmi háború jegyében ezt további 10 százalékkal toldaná meg a kínai import tekintetében. A büntetővámok súlyosan érintenék az Európai Uniónak az exportmérlegét is, amely az Egyesült Államok legfontosabb külkereskedelmi partnere. Az Eurostat 2023-as adatai szerint az Unió 158 milliárd eurós exporttöbbletet regisztrált az Egyesült Államokkal szemben. A szigorú vámpolitikával ennek letörésére tehet kísérletet az új elnök. Uniós polgárokként ez természetesen minket, magyarokat is érzékenyen érinthet majd.

A közoktatásban az elnök megszüntetné minden olyan állami iskola szövetségi támogatását, amelynek tantervében rendszerszintű rasszizmusról és a „genderideológiáról” szóló órák szerepelnek és ahol bármilyen a gyerekeknek számára nem helyénvaló rasszizmussal, szexualitással vagy politikával kapcsolatos tantárgyat tanítanak. Ezenfelül eltiltja a biológiailag férfinak születő embereket attól, hogy transznemű nőként a sportágak női szakosztályában versenyezzenek. Az erről szóló törvényjavaslatot egy hete a republikánus többségű képviselőház már el is fogadta, az már csak szenátusi jóváhagyásra vár.

Donald Trump külpolitikai ígéreteivel a világ közvéleménye már a tavalyi évben megismerkedhetett. Ám a 24 óra alatt beköszöntő béke reménye már a múlté. Az Ukrajnában zajló háború lezárásának feladatát, amely felér a mitológiai Augiász istállójának kitakarításával, Keith Kellogg nyugalmazott altábornagyot és egykori nemzetbiztonsági tanácsadót nevezte ki. Kellogg január elején találkozott volna Kijevben Andrij Szibiha ukrán külügyminiszterrel, ám a vizitet végül az elnök beiktatása utáni időpontra halasztották.

A Gázában meghirdetett vasárnapi tűzszünet fenntartásán fenntartásán már a helyszínen dolgozik Donald Trump izraeli különmegbízottja, Steve Witkoff is. A második Trump-adminisztráció izraeli nagykövete az egykori arkansasi kormányzó, Mike Huckabee lesz, aki hithű evangéliumi keresztényként Izrael állam fennállásának harcos védelmezője. Évekkel ezelőtt a palesztin államiság lehetőségét is tagadó kijelentése azonban nem a Fehér Ház által hivatalosan képviselt kétállami megoldás felé mutat.