- Trumpék csípőből tüzelnek, száznál is több elnöki rendelet aláírását helyezte kilátásba már első munkanapján az elnök

Várhatóan a legnagyobb társadalmi ellenállást és politikai vihart a mexikói-amerikai határ teljes lezárása és az országban tartózkodó közel 13 millió illegális bevándorló kitoloncolása fogja kiváltani. A Trump által csak az USA „Legnagyobb Deportálási Akciójának” nevezett művelet végrehajtásáért Tom Homan határvédelemért kinevezett kormánybiztos („border czar”) felelni majd, aki az első Trump-adminisztráció idején a Bevándorlási és Vámügyi Végrehajtási Hivatalt (ICE) is irányította, tehát nem ez lesz az "első rodeója", ahogy ezt Amerikában mondják.

Az NBC hírcsatorna chicagói stúdiója vasárnap szellőztette meg a hírt, hogy

Azokat a demokrata vezetésű nagyvárosokat (New York, Denver, Los Angeles) nevezik az amerikai közéletben, amelyek bűnüldöző hatóságai számára megtiltották a belépésre és tartózkodásra jogosító dokumentumokkal nem rendelkező bevándorlók letartóztatását. A második Trump-adminisztráció többsége és a Republikánus Párt radikális szárnya is potenciális akadályként tekint az ilyen városokra. A Wall Street Journal információi szerint Homan egy múlt hónapi chicagói rendezvényen már elszólta magát a tervezett razziáról és megfenyegette Brandon Johnson polgármestert, hogy ne bújtasson illegális bevándorlókat a városában. Illinois állam demokrata kormányzója, J.B. Pritzker azonban leszögezte: minden illegális migránst megvédenek majd, amennyiben letartóztatásuk törvénytelen eljárásban történik és egyúttal aggodalmát fejezte ki a szövetségi hatóság leendő jogkövető magatartását illetően. Annyi bizonyos, hogy a bevándorlásügyi akciócsoportok házról-házra fogják átfésülni a gyanúsnak tartott lakónegyedeket, munkahelyeket és építési területeket. Ezek nyomán várhatóan jogi és politikai összecsapásokra is sor kerül majd, hiszen demokrata kormányzók megtagadhatják az utasítási jogkörükbe tartozó Nemzeti Gárdák mozgósítását a kitoloncolások támogatására. Trump az alkotmányban szavatolt születési alapon járó állampolgárság hatályát is rendeleti alapon korlátozná. Ez alapján az illegálisan a Egyesült Államokba belépő bevándorlók születendő gyermeke nem kapna automatikusan amerikai útlevelet.

A „Drill baby, Drill” (Fúrj, bébi, Fúrj) mottóval elhíresült kampányígéret az USA területén lévő kőolaj- és földgáz-energiahordozók kiaknázására és az energiaárak csökkentésére vonatkozik. Ennek jogi háttereként Trump minden bizonnyal hatályon kívül helyezi az Inflation Reduction Act nevű törvénybe foglalt zöldenergiákat támogató intézkedéseket, valamint Biden elnöki január eleji rendeletét, amely 625 millió hektár partmenti területen tiltotta be az olajfúrást a Bering-tengertől Mexikói-öbölig. Trump ígérete szerint az USA újra domináns szereplője lesz az globális energiapiacnak. Az adminisztráció személyzeti politikája is ehhez igazodik: az energiaügyi tárcát az a Chris Wright vezeti majd, aki szenátusi megerősítéséig USA második legnagyobb repesztéses földgázkitermelést végző cégét, a Liberty Energyt vezeti. Iparági szakértők szerint az amerikai cseppfolyósított gáz (LNG) kitermelése a duplájára nőhet a következő öt évben, amelynek egyik fő vásárlója az Európai Unió lehet. Az USA már tavaly is piacvezető volt Ausztrália és Katar előtt a globális LNG piac 21 százalékának birtoklásával, így még nagyobb fölényre tehet szert a nemzetközi gázpiacon. A tervek ismeretében logikus fejleménynek tekinthető, hogy Trump újra kilépteti majd az Egyesült Államokat a párizsi klímaegyezményből.

Trump a büntetővámok bevezetésére határozott, ám többféle ígéretet is belengetett. A kampány során még egy 10-től 20 százalékig terjedő általános vám kiszabásán gondolkodott, amely minden importra érvényes lenne. Ezt azonban várhatóan csak a nemzetbiztonsági szempontból kiemelt fontosságú szektorok termékeire vezetné be. Ugyanakkor a Kanadából és Mexikóból érkező termékekre egységesen 25 százalékos büntetővámot tervez, míg az újraindított kereskedelmi háború jegyében ezt további 10 százalékkal toldaná meg a kínai import tekintetében. A megemelt vámok súlyosan érintenék az Európai Unió Egyesült Államokkal szembeni exportmérlegét is, amely annak legfontosabb külkereskedelmi partnere. Az Eurostat 2023-as adatai szerint az Unió 158 milliárd eurós exporttöbbletet regisztrált az Egyesült Államokkal szemben. A szigorú vámpolitikával ennek letörésére tehet kísérletet az új elnök. Uniós polgárokként ez természetesen minket, magyarokat is érzékenyen érinthet majd.

A közoktatásban Trump megszüntetné minden olyan állami iskola szövetségi támogatását, amelynek tantervében rendszerszintű rasszizmusról és a gender ideológiáról szóló órák szerepelnek és ahol bármilyen a „gyerekek számára nem helyénvaló rasszizmussal, szexualitással vagy politikával kapcsolatos tantárgyat tanítanak. Ezenfelül eltiltja a biológiai férfiakat attól, hogy transznemű nőkén a sportágak női szakosztályában versenyezzenek. Az erről szóló törvényjavaslatot egy hete a republikánus többségű képviselőház már el is fogadta, az már csak szenátusi jóváhagyásra vár.

Trump bombasztikus külpolitikai ígéreteivel a világ közvéleménye már a tavalyi évben megismerkedhetett. Ám a 24 óra alatt beköszöntő béke reménye már a múlté. Az Ukrajnában zajló háború lezárásának feladatát, amely felér a mitológiai Augiász istállójának kitakarításával, Keith Kellogg nyugalmazott altábornagyot és egykori nemzetbiztonsági tanácsadót nevezte ki. Kellogg január elején találkozott volna Kijevben Andrij Szibiha ukrán külügyminiszterrel, ám a vizitet végül az elnök beiktatása utáni időpontra halasztották.

A Gázában meghirdetett vasárnapi tűzszünet fenntartása és a túszcsere zavartalanságának fenntartásán már a helyszínen dolgozik Trump izraeli különmegbízottja, Steve Witkoff is. A második Trump adminisztráció amerikai nagykövete az egykori arkansasi kormányzó, Mike Huckabee lesz, aki hithű evangéliumi keresztényként Izrael állam fennállásának harcos védelmezője. Évekkel ezelőtt a palesztin államiság lehetőségét is tagadó kijelentése azonban nem a Washington által hivatalosan képviselt kétállami megoldás felé mutat.