időtest
kitapogatja
tengerpart és ég közös
esszenciáját
az erre predesztinált,
kagylóban született kéz.
a születése
pillanatában tartott
tükrök néhai
dőlésszöge jelöli
a mozdulat irányát
a homokszemes
részekké töredezett
lét elmúlásnak
hazudott mozgásától
teljesen függetlenül.
tapintás nélkül
a megtapasztalt káosz
szétrobbantaná
zajoktól és képektől
levitáló fejeink,
nincs tehát olyan
egyensúly, amelynek a
fenntartásához
nem szükséges legalább
egy megtartó, biztos kéz.
kíváncsi ujjak
ráérősen turkálnak
az időporban,
épp annyira kavarva
fel, amennyi rendben tart.
hangyasav
Zilahi Annának
megreguláz a
férfias tudomány szent
civil ereje:
bár orvosolna csupán,
ősnő fekszik alatta.
az ősnő fekszik
alatta, hogy újra és
újra elnyomott
szférák mindig lélegző
magjával kompenzáljon:
kompenzálhassa
alávetettségéből
örökké táplált
áldozati erejét
a földnek átadva azt,
amely áldott föld
így lélegző hajtások
mágiájával
igyekszik tompítani
a szent civil fájdalmat.
minden hatalmak
lélegző hajtásai,
mutatkozzatok!
