Megérkezett a repülőrajt a magyar gazdaságba, hiszen beindult a Demján Sándor program a kkv-k támogatására – jelentette be a „jó hírt” Orbán Viktor tegnap egy Facebook-videóban. Nyilatkozatában a miniszterelnök további „jó hírnek” titulálta, hogy az év elején mintegy 800 ezer magyar családnak 1700 milliárd forintot fizeti ki a magyar állam. A miniszterelnök megengedő volt, mert azt is hozzátette, hogy a családok azt kezdenek a pénzükkel, amit akarnak – szerinte így kezdődik egy fantasztikus év. A miniszterelnöki bejelentéséhez hozzászólt Vajda Zoltán, a parlament Költségvetési Bizottságának ellenzéki elnöke, aki arra a tényre hívta fel a köz figyelmét, hogy ha az állam nem fizetné ki az állampapír-befektetések után járó kamatokat, azt úgy hívnák: államcsőd. Amúgy a most kifizetett kamat a költségvetésben az idei hiányt növeli.
Az éremnek két oldala van: ami 1700 milliárd forintos kamatbevétel a családoknak, az ugyanekkora kiadásként jelenik meg a költségvetésben, növelve a hiányt. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerdán közzétett jelentése szerint 2024-ben az államháztartás hiánya 4096 milliárd forint volt, ami lényegesen meghaladja az eredetileg tervezett 2514 milliárd forintot, viszont csökkenést jelent az előző évi 4435 milliárd forinthoz képest. Tavaly a GDP-arányos eredményszemléletű hiány – ez a mutató igazán fontos a piac számára –, a bruttó hazai termék 4,8 százaléka lett az előzetes adatok szerint. Vagyis nemhogy az eredetileg kitűzött 2,9 százalékot, de a 4,5 százalékra megemelt hiánycélt is elvétette a kormány. Ugyanakkor 2023-ban a GDP arányos deficit még 6,7 százalék volt, ehhez képest a tavalyi 4,8 százalék végülis előrelépésnek tekinthető, főként úgy, hogy a környező országok is hasonlóan magas hiányokkal küzdenek. A kormánynak tavaly úgy sikerült csökkenteni a hiányt, hogy érdemi gazdasági növekedés nem volt. A bevételek ugyanakkor mérsékelten nőttek, míg a kiadásokat különösen az elhalasztott beruházások fogták vissza.
Az idén elvileg folytatódik a hiánycsökkentés, de vannak kockázatok. Az elfogadott költségvetési törvény szerint idén az államháztartás folyó hiánya 4122 milliárd forint lehet, vagyis nominálisan még néhány tíz milliárddal magasabb is, mint tavaly. Ennél fontosabb a GDP-arányos hiánymutató, amit a tavalyi 4,8 százalékról, a GDP 3,7 százalékára akar csökkenteni a kormány, ám az elemzők szkeptikusak. Török Zoltán a Raiffeisen Bank vezető elemzője a most nyilvánosságra hozott értékelésükben azzal számol, hogy idén nem lesz érdemi hiánycsökkentés, így a deficit a GDP 4,6 százaléka lesz, ami gyakorlatilag megegyezik a tavalyi hiánnyal. Török szerint jelentős a bizonytalanság az idei folyamatokban, a 2025-ös büdzsé túlságosan optimista makrogazdasági pályára épül, például 3,4 százalékos gazdasági növekedésre és 400 forint alatti euróárfolyamra. A kockázatokat növeli, hogy a 2026-os választások előtti évben a kormány hajlamos lehet szavazatszerzési célú költekezésre, ami nem segíti a beígért költségvetési konszolidációt – tette hozzá az elemző.
Hasonlóan vélekednek Kopint-Tárki Zrt. kutatói is, bár szerintük nem zárható ki, hogy tavaly a kormány által számoltnál magasabb volt a GDP arányos-hiány, meghaladhatta az öt százalékot is. Ezt Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója a cég legutóbbi sajtótájékoztatóján azzal magyarázta, hogy jelenleg még nem ismert a tavalyi GDP adat. A Kopint-Tárki szerint is túlzóan optimista makropályára épülnek a 2025-ös költségvetési tervek, mind a növekedési, mind az inflációs, mind a termelékenység-növekedési előrejelzések „erősen kockázatosak”. A 2025-re tervezett 4122 milliárdos hiánycél akár el is érhető, de az alacsonyabb gazdasági növekedés miatt a tervezett 3,7 százaléknál nagyobb GDP-arányos hiánnyal járhat, amiatt a cég idén 4,5 százalékos deficitet vár.
Megszorító volt a 2024-es költségvetés
A költségvetési tervezésért és végrehajtásért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium (a Pénzügyminisztériumot 2025. január elsejével megszüntették) 2024-es költségvetési tájékoztatója szerint tavaly a költségvetési bevételek 38 038 milliárd forintra rúgtak, ez mindössze 3,3 százalékkal több az előző évihez képest, vagyis a bevételek növekedése még a 3,7 százalékos inflációval sem tartott lépést. A kiadások ezzel szemben 42 134 milliárdra rúgtak, itt a növekedés alig 2,1 százalékos volt vagyis reálértelemben megszorító volt a 2024-es költségvetés. A bevételi oldalon megkezdődött a különadók mérséklése, ez fékezte a bevételek növekedését. Tavaly a gazdaság mindössze fél százalékot kis mértékben meghaladó mértékben bővült, ennek fényében nem meglepő, hogy a társasági adóbevételek gyakorlatilag stagnáltak. Az áfa-befizetések 7376 milliárd forintra rúgtak, ez már 5,6 százalékos növekedést takar, köszönhetően az élénkülő fogyasztásnak. Az szja bevételek 4503 milliárdot értek el, ami egy év alatt 12,7 százalékos növekedés. A kiadási oldalon drasztikusan nőttek az államadósság finanszírozásra fordított kamatkiadások, tavaly ez 2863 milliárd forintot ért el, a tervek szerint ez az összeg idén még tovább nő. Szembetűnő, hogy teljesen elapadtak az uniós átutalások: tavaly 1267 milliárd forint uniós támogatás érkezett, ez mindössze 51 százaléka a kormány által remélt 2479 milliárd forintnak, emiatt tavaly a jelentősen visszafogták uniós támogatások kifizetését. Ez az egyik oka, hogy a magyar gazdaság érdemben nem tudott növekedni, hiszen támogatások híján nem valósultak meg a tervezet beruházások.
