Az évad első fordulójában, 1974 augusztusában ugyanis a Kickers 6-0-ra kitömte a bajor FC Hollywoodot, amelynek öt játékosa – Sepp Maier, Franz Beckenbauer, Georg Schwarzenbeck, Uli Hoeness, Gerd Müller – világbajnoki címet nyert hat héttel korábban. (A hatodik, Paul Breitner a Real Madridhoz szerződött a vb-aranyérmes nyáron.)
„A tiszteletlen Offenbach végigsöpört a bajor felségeken. Játékosaiban semmiféle félelem és alázat nem volt a világbajnokokkal szemben” – állt a korabeli tudósításban. A beszámolók felelevenítették, hogy „Peter Enders 90 percen át ellenőrzés alatt tartotta Hoenesst”, „Hans Schmidradner eltüntette Gerd Müllert”, Wolfgang Rausch „egyszerűen nagyszerű” volt, míg a német anyától és amerikai apától származó Erwin Kosteddét, az NSZK első színes bőrű válogatott labdarúgóját, „a futball Rastellijének” nevezték.
Kostedde szerezte az év gólját a Bundesligában 1974-ben, szintén nem akármilyen meccsen, a bajnok Mönchengladbach 4-3-as legyőzése alkalmával; Norbert Janzon középre ívelt labdáját a szintén világbajnok Berti Vogts mellett mellre vette, és ballal a léc alá zúdította. A center celebbé vált, kislemezre énekelte a Sonne scheint irgendwo című slágert. Majd másfél évtizeddel később megvádolták azzal, hogy pisztollyal kirabolt egy játéktermet az észak-rajna-vesztfáliai Coesfeldben. Hat hónapig őrizetben volt 1990-ben, a börtönben kétszer is öngyilkosságot kísérelt meg, aztán felmentették, és háromezer márkás kártérítést kapott, bocs. (Napjainkban 78 éves.)
Kosteddét a müncheni „Irapuato” alkalmával 5-0-nál lecserélték. A tizenkilenc esztendős Egon Bihn állt be helyette, s a tinédzser vágta be a hatodikat. Utóbb azt mondta: „Soha nem felejtem ezt a meccset, első Bundesliga-gólomat szereztem, ráadásul a Bayernnek rúgtam, amelyben mindenki ott volt, és 6-0-ra győztünk!”
A rendkívüli bravúr értékét tovább emelte, hogy a mérkőzést – az offenbachi stadion gyepszőnyegének felújítása miatt – semleges pályán, Frankfurtban rendezték. Ám a Kickers edzője, Otto Rehhagel az óriási diadal ellenére sem engedte el magát: „Nem értékeljük túl ezt a győzelmet sem – jelentette ki. – A két pontot azonban már senki nem veheti el tőlünk.”
Aztán az Offenbach januárban Münchenben is legyőzte a Bayernt. Ahogyan az 1973 tavaszán a nyugatnémet kupa negyeddöntőjében ugyancsak megtörtént. A Kickers edzője akkor Lóránt Gyula volt, és a 4-2-es diadal után ragyogó arccal jelentette ki: „Csapatom ilyen jól még sohasem játszott.” Az 1954-ben vb-ezüstérmes középhátvédet 1973 januárjában 250 ezer márkával csábította volna Amszterdamba az akkoriban háromszor egymás után BEK-győztes Ajax, de a magyar tréner maradt Offenbachban.
Nem sokáig.
Egy évvel később, a Stuttgart csapatától elszenvedett 4-0-s bajnoki vereség után menesztette őt az offenbachi vezérkar. Az új szezon 6-0-s kezdete, majd a Bayern újbóli legyőzése után senki sem siratta.
Hetvenöt januárjában a müncheni együttes – Gerd Müller és Karl-Heinz Rummenigge góljával – a 24. percben 2-0-ra vezetett. Ám Manfred Ritschel tizenegyesből szépített, majd Beckenbauer egyenlített úgy, hogy hazaadás gyanánt a saját kapujába gurított a megdermedt Maier mellett, végül a 39-szeres osztrák válogatott Josef Hickersberger megfordította az eredményt (2-3).
A Bayernt akkor már az Udo Latteket váltó Dettmar Cramer edzette, de csupán annyit tudott mondani a megintcsak megrázó vereség után: „Hosszú időnek kell eltelnie, amíg a játékosok visszanyerik önbizalmukat. Az Offenbach bebizonyította, hogy nem érdemtelenül áll a bajnokság második helyén.”
A Kickers aztán a nyolcadik helyre esett vissza, míg a bajnokságot tizedikként (!) záró Bayern München elhódította a BEK-et, ugyanúgy, mint 1974-ben és 1976-ban.
Az offenbachiak hatszor is a tabella élén álltak, ezért is emlékeznek oly büszkén a Bayern elleni „9-2” évadára. Ritschel évtizedekkel később így jellemezte az együttest: „Hátul nagyon jók voltunk, elöl még jobbak. Sigi Held a bal, én a jobb oldalon, Erwin Kostedde középen… Az edzői poszton meg Rehhagel. Azt mondta nekem, én vagyok a világ legjobb szélsőinek egyike; nyugodtan cselezzek, ha tízszer nem jön be a trükk, de tizenegyedszerre megforgatom a bekket, és gólpasszt adok Kosteddének, a közönség a lábaim előtt hever… S tényleg így történt.”
Majd Rehhagelt illetően 1975 decemberében beütött a krach. Az akkor harminchét éves tréner az Offenbach–Eintracht Frankfurt bajnoki mérkőzés szünetében azt mondta Walter Eschweiler játékvezetőnek: „Magát lefizették!” Amikor ez elhangzott, a Kickers 1-0-ra vezetett – noha Ritschelt a hatodik percben kiállította a meccs leszólt dirigense –, majd 2-1-re nyert úgy, hogy Bernd Hölzenbein, a frankfurti világbajnok a 90. percben szépített.
Rehhagelt az NSZK szövetsége három hónapra eltiltotta a játékvezető megrágalmazásáért. A klub nem várta meg a büntetés leteltét: január elsejétől a jugoszláv Csik Csajkovszkit tette meg szakvezetőnek.
A Bayern türelmesebb volt a bosszúval, csak 1984 márciusában torolta meg a 0-6-os és a 2-3-as merényletet. Akkor egy meccsen kilenc gólt hintett a Kickersnek, és nem kapott egyet sem. Abban az évadban az Offenbach kiesett, majd a következő szezon végén a másodosztálytól is búcsúzott. A Bayern 9-0-nál nagyobb különbséggel csak egyszer nyert bajnoki mérkőzést: 1971. november 27-én 11-1-re győzte le a Borussia Dortmundot. A tizenegyes alkalmával a 9-es Gerd Müller, a kilences során a 11-es Karl-Heinz Rummenigge szerzett négy gólt.
De most nem a müncheniek előtt hajtunk fejet. Habár Sigfried Held, akit sokan a legjobb labdarúgónak tartanak, aki valaha viselte a Kickers mezét, nem a Bayern elleni diadalokat, nem is az 1966-os világbajnoki finálét tartja pályafutása csúcsának: „Nálam az első hatvanhat, de nem a londoni, hanem a glasgow-i döntő. A skót fővárosban a Dortmunddal 2-1-re vertük a Liverpoolt, és elnyertük a Kupagyőztesek Európa Kupáját.”
A Borussia első gólját Held, a másodikat a kétszer negyedórás hosszabbítás 17. percében a Stannak becézett Reinhard Libuda szerezte. Held nemcsak érkezni, hanem távozni is jó ütemben tudott. Azelőtt hagyta el Dortmundot, és szegődött a Kickershez, hogy a Borussiát tizenegy góllal „megsemmisítették” Münchenben.
Az 1974/75-ös Kickers-keret húsz tagját, valamint Rehhagel edzőt tavaly novemberben vendégül látta Felix Schwenke offenbachi polgármester. „Önök ötven éve városunk legkitűnőbb nagykövetei” – mondta. Válaszul Held, az immár 82 esztendős csapatkapitány így vezényelt társainak: „Fiúk, háromszoros hurrá, hogy élünk!”
BAYERN MÜNCHEN–KICKERS OFFENBACH 2-3 (2-1)
Bajnoki mérkőzés, 1975. január 25., München, 38 000 néző. Jv.: Redelfs.
Bayern: Maier – Hansen, Beckenbauer, Schwarzenbeck, Andersson – Roth, Zobel (Bernd Förster, 73. perc), Kapellmann – Karl-Heinz Rummenigge, Gerd Müller, Dürnberger.
Kickers: Bockholt – Rausch, Skala, Theis (Schmidradner, 30.), Fass – Schäfer, Hickersberger, Janzon – Ritschel, Kostedde, Held.
Gól: Müller (16.), Rummenigge (24.), Ritschel (33., 11-esből), Beckenbauer (59., öngól), Hickersberger (66.).