– Akkor jön majd erre az M9-es sztráda, amikor reptér épül Hőgyészen – legyintett dühösen István a tolnai nagyközség egyik vegyesboltja előtt. – Paks kivételével Tolna mindig is elfelejtett megyének számított, s így lesz ez most is: az erősebb politikai és gazdasági lobbi eltéríti az utat, minket elkerülve tervezik majd a nyomvonalat. Mi pedig itt maradunk ezekkel a zergebaszta, kanyargós útjainkkal a dombok között. Csoda, hogy aki teheti, megpróbál elmenni a megyéből?
Azok után kerestünk fel tolnai településeket az M9-esről érdeklődve, hogy az utóbbi hetekben, hónapokban újra ellentmondásossá váltak a gyorsforgalmi út nyomvonaltervei – pedig már eddig is meglehetősen sok kacskaringó volt a sztráda történetében.
Az út – szakítva a fővárosból sugárirányban vezető sztrádaépítési hagyományokkal – hatalmas félkört leírva, Soprontól indulva teremtene kapcsolatot Nyugat- és Dél-Dunántúl meg Kelet-Magyarország között. Eredendően Szegedig álmodták meg az utat, de ma már Debrecenig építenék meg. A Kelet-Nyugat összekötő már a nyolcvanas években szóba került, igazából azonban a kilencvenes évek közepén került be a köztudatba.
Az utat ígérték már 2019-re, 2027-re és 2030-ra is.
Közben születtek különféle nyomvonaltervek, amik közül a legtöbb vitát az váltotta ki, hogy a Dél-Dunántúlon, Somogyból milyen irányban, Tolnán vagy Baranyán át érje el a Dunát az út. Az évek alatt több helyen épültek olyan szakaszok, amelyek – amellett, hogy önmagukban hasznosak, fontosak a szűkebb térség számára – hosszú távon a darabonként összeálló M9-es részeivé válnak. A Dél-Dunántúlon ilyen a kaposvári elkerülő, és kulcsfontosságú elem a még 2003-ban átadott szekszárdi Duna-híd. Az akkori tervek szerint ott vezetett volna át a folyó felett M9-es. Ez azt is jelentette, hogy az eredeti tervek szerint
Kaposvártól – Dombóvárt, Bonyhádot érintve – Tolna megyén át vezetett volna a szekszárdi hídig az út. Ennek a térségben élők örültek, hiszen abban bíztak: a sztráda jobb megközelíthetőségével fellendítheti a gazdasági életet.
Csakhogy időközben született egy másik nyomvonalterv is. Ez alapján a Dél-Dunántúlon még nagyobb ívet leírva, délebbre épülne az út: Kaposvártól – Tolnát alulról elkerülve – vezetne Pécsig, onnan pedig egy új mohácsi hídon lépné át a Dunát. A térségben évek óta tartja magát az a magyarázat, hogy a délebbi nyomvonalterv előretörésében szerepe lehetett az OTP-vezér Csányi Sándornak. Neki ugyanis jelentős élelmiszeripari és mezőgazdasági érdekeltségei vannak Pécsen, a baranyai megyeszékhelyhez közeli Bólyban, Mohácson és Szegeden.
A két nyomvonalterv versenyében sokak szerint nemrégiben azzal állt be fordulat, hogy Lázár János építési és közlekedési miniszter bejelentette: 389 milliárd forintért új sztrádahíd épül Mohácsnál a Dunán. Ezt a térségben élők közül jó néhányan úgy értelmezték: a kormány a Kaposvár-Pécs-Mohács vonal mellett tette le a voksát. Lázár mostani bejelentése azért is lepett meg sokakat,
mert 2023-ban ő volt az, aki még a Dunát Szekszárdnál átszelő M9-es autópályát favorizálta.
A Magyar Közlekedési Klub szerint józan ésszel semmi szükség nincs „a semmiből semmibe vezető, ámde méregdrága” mohácsi autópályahídra. Szerintük ugyanis éppen elég híd akad már a Duna ezen részén. Mohács felett körülbelül 20 kilométerrel Bajánál, újabb 15 kilométerrel északabbra Szekszárdnál, bő 30 kilométerrel feljebb pedig Paksnál, dél felé pedig szintén úgy 15 kilométerre a szerbiai Bezdánnál van átkelő.
– Az egyetlen ügy, melyben Tolnában egyetértenek a kormánypártok és az ellenzék képviselői, hogy ragaszkodni kell a Kaposvár-Szekszárd nyomvonalhoz
– mondta lapunk érdeklődésére Bomba Gábor, a tolnai megyeszékhely közgyűlésének ellenzéki tagja. – Ezt bele is írtuk a 2027-től esedékes uniós pénzügyi ciklus megyei fejlesztési tervébe. Ennél többet nem jelenleg nem tudunk, még az is homályos, ha Tolnán át vezetne a nyomvonal, merre menne: a megye északi részen, Hőgyész irányába, vagy délen a baranyai határon.
– Normális esetben nem is lehetne kérdés, mi a fontosabb, egy megye vagy egy nagyvállalkozó akarata – utalt Csányi Sándor üzleti érdekeinek lobbihatására a politikus. – Sajnos most úgy tűnik, Mohács lesz a befutó. Pedig Szekszárd rengeteget profitálhatna, ha itt, nálunk keresztezné egymást az M6-os és az M9-es. Az egyetlen reményünk Lázár János 2023-as bejelentése, amely szerint Szekszárdnál vezetné át a Dunán az M9-est a szerb-horvát tranzitforgalom érdekében.
Az ügyben megkerestük az Építési és Közlekedési Minisztériumot, hogy megtudjuk, milyen nyomvonaltervvel számolnak most. A tárca hosszan felelt lapunknak, de arra nem adott világos választ, hogy melyik nyomvonalterv a favorit. Sőt, a több évtizedes tervezgetés, ígérgetés után meglepetésre azzal kezdték:
egységes M9-es koncepció sincs, nemhogy nyomvonal. Mint írták, a cél továbbra is az, hogy a nyugati- és dél-keleti országrészt is felölelő közúti „gyűrű” alakulhasson ki, ám ennek konkrét megvalósítási módja, szakaszai és elemei még nem véglegesek.
„Már az előkészítő munka során egyértelművé vált, hogy a külső gyűrűvel szemben térségeként nagyon eltérő igények merülnek fel, ezért az M9-es várhatóan nem egységes műszaki tartalommal valósul majd meg, és a jelzésrendszere is más lesz. Van, ahol arra van szükség, hogy autópálya-szakaszok segítsék a nagyobb tranzitforgalom hatékony elvezetését, akad, ahol az alacsonyabb tranzitforgalom miatt a térség jobb feltárása és kiszolgálása a fontosabb szempont, ami más csomópontrendszert és kapcsolatrendszert tesz szükségessé.”
A tárca jelezte azt is, hogy a mohácsi híd sem döntő választás a nyomvonal szempontjából. Úgy fogalmaztak: a mohácsi és a szekszárdi hídnak is fontos szerepe lesz. „Az új mohácsi híd megépítése egy új Kelet-Nyugat irányú átkötést hoz létre, ám nem jelent kizárólagos fejlesztési irányt, ez ugyanis nem zárja ki a jövőben a Szekszárd-Kaposvár közötti tengely fejlesztését sem.” – írták óvatosan érzékeltetve, hogy azért a Kaposvár-Pécs-Mohács nyomvonal élvez prioritást.
Az ügyben kíváncsiak voltunk a három érintett tolnai város, Dombóvár, Bonyhád és Szekszárd vezetésének a véleményére is, ám a kormánypárti polgármesterek több mint egy hét alatt sem válaszoltak kérdéseinkre. Arra kérdeztünk rá:
Tudják-e, merre vezet majd a nyomvonal?
Bíznak-e benne, hogy településüket érinti?
Az iránt is érdeklődtünk,
milyen hátrányokkal járna településük számára a Pécs felé vezető verzió,
tárgyaltak-e országos szinten valakivel az M9-esről,
kaptak-e bármilyen információt, ígéretet?
Kértük, részletezzék, milyen gazdasági változásokat jelentene számukra az eredeti, Kaposvár-Szekszárd nyomvonal.
Míg a polgármesterek hallgatnak, a térségben élőket nagyon is foglalkoztatja a kérdés.
– Dombóvár-Bonyhád-Szekszárd lenne a legideálisabb út, persze rajtunk, Szászváron keresztül –mondta egy helybéli férfi Baranya és Tolna határán fekvő hajdani bányászfaluban. – Nagyjából félúton vagyunk Szekszárd és Dombóvár között, cirka 30 kilométer mindkettő, de vagy 40 perc kocsival, ami röhej. De nemcsak a közlekedés miatt lenne fontos, hogy erre jöjjön az M9-es, hanem végre normális munkalehetőségeket is hozna, mert a környéken alig van rendesen fizető állás, a többség nevetséges pénzért dolgozik, s ilyen infrastrukturális adottságokkal nem is várható, hogy épkézláb cég idetelepüljön.
Zalában a politika írhatja át a terveket
A Kaposvártól keletre folytatódó szakasz mellett kérdéses a Zalaegerszeg és a somogyi megyeszékhely közötti nyomvonal is.
Az eredeti tervek szerint a két települést összekötő út Nagykanizsán, illetve Dél-Somogyon át vezetett, ám öt éve a zalaegerszegi és a keszthelyi kormánypárti lobbi elérte, hogy a zalai megyeszékhelyről a Balaton-parton és Holládon át vezessen a tervezett nyomvonal Kaposvárig. Ami azt jelentené, hogy Dél-Zala, de még inkább Somogy infrastrukturálisan és gazdaságilag is elmaradott, egyre inkább leszakadó része lemondhatna róla, hogy bekerüljön az országos gyorsforgalmi hálózatba. Pedig a térséget a Balatontól a horvát határig futó 68-as úton kívül nem érinti országos főút, oda nem települtek új gyárak, ipari üzemek, emiatt óriási az elvándorlás.
Reménysugárnak Lázár János tavaly májusi, az önkormányzati választások előtti kanizsai kampányígérete maradt: a miniszter szerint olcsóbb a Zalaegerszeg-Nagykanizsa verzió ezért az élvez prioritást, persze ehhez elvárható, hogy maradjon a kormánnyal jó viszonyt ápoló Fidesz-KDNP-s polgármester, Balogh László. Júniusban azonban Kanizsán Balogh és a kormánypártok is elbuktak.
