Szlovákia;

Robert Fico kormányfő hiába riogatott puccsveszéllyel: a szlovák Biztonsági Tanács szerint nincs ok szükségállapot elrendelésére

- Nem indokolt a tüntetések betiltása és szükségállapot elrendelésére sincs szükség Szlovákiában

Erre a következtetésre jutott a szlovák Biztonsági Tanács. 

A testületet Peter Pellegrini államfő kezdeményezésére hívták össze tegnapra azt követően, hogy a kormány elleni bizalmatlansági indítvány keddi parlamenti vitája megszakadt, a szavazás elmaradt, mert Robert Fico miniszterelnök zárt ülést kért egy titkosszolgálati jelentés felolvasására.

A zárt ülésen elhangzottakat az ellenzéki képviselők sem hozhatják nyilvánosságra, a jelentés tartalmáról csak annyit tudni, amennyit maga a kormányfő mondott el. Fico szerint pedig külföldi „szakértők” által segített szlovákiai csoportok puccsot készítettek elő, kormányzati épületek megszállására és az ország destabilizálására készültek.

Az ellenzék szerint puszta diverzió a SIS jelentés, semmiféle puccs nem fenyegeti Szlovákiát, a titkosszolgálati jelentésben semmi titkos és semmi erre utaló konkrétum nem volt. 

Fico viszont a Biztonsági Tanács összehívásával egyidőben szerdán már konkrét ellenintézkedéseket ígért, az ellenzék pedig a SIS igazgatójának leváltását kezdeményezte. A Szlovák Információs Szolgálatot Pavol Gašpar vezeti, annak a Tibor Gašparnak a fia, aki jelenleg a Fico pártja, a Smer színeiben a parlament alelnöke, korábbi rendőrfőkapitány, csupán mentelmi jogának köszönhetően szabadult meg az ellene zajló korrupciós eljárástól. Tibor Gašpar múlt héten egy csupán Smer és SNS politikusokból álló, azaz a harmadik koalíciós párt, a Hlas nélküli parlamenti delegáció élén több napon át Moszkvában tárgyalt.

A Biztonsági Tanács ülése után Peter Pellegrini államfő azt mondta, súlyos a helyzet Szlovákiában, a feszültség szándékos eszkalációjának jelei mutatkoznak, de az ország jelenlegi helyzete nem indokolja a szükségállapot kihirdetését, a tüntetéshez való pedig jog sérthetetlen. G.M.

A választópolgárok többsége változást akar a február 23-án megtartandó előrehozott választást követően, ám – amint az Allensbach Intézet közvélemény-kutatásából kiderül – nemigen bíznak abban, hogy ez be is következik.