Egyre többféle proteinnel dúsított vagy magas fehérjetartalommal hirdetett termék jelenik meg az üzletek polcain. Korábban főleg az élsportolók fogyasztották ezeket, de ma már széles körben elterjedtek, mert sokan azt gondolják, az egészségük érdekében szükségük van rájuk - ezt hallják a reklámokból. Azonban a tapasztalat az, hogy kiegyensúlyozott, változatos étrendet követve nagy valószínűséggel elegendő fehérjét viszünk be a szervezetünkbe.
Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet ötévente végzi el az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálatot, amelynek keretében feltérképezik a magyar lakosságot jellemző adatokat. „A legutóbbi 2019-ben történt, ennek adatai alapján kijelenthetjük:
a magyar felnőtt lakosság átlagos fehérjebevitele megfelel az ajánlásoknak. Azaz nagy általánosságban nem jellemző ennek hiánya”
– tájékoztatta lapunkat Szűcs Zsuzsanna, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke. A szakmai ajánlás szerint testsúlykilogrammonként 0,8 gramm fehérje bevitele szükséges, például egy 60 kg-os felnőtt esetében ez napi 48 gramm (ennyit tartalmaz körülbelül 30 dkg csirkehús vagy 18 dkg sajt). Hozzátette: természetesen előfordulnak olyan állapotok, amikor megnő a szervezet szükséglete. Idősebb korban ez picit magasabb, aminek oka, hogy amint öregszünk, csökken az izomtömegünk, és ennek megtartásában, regenerációjában játszanak fontos szerepet a proteinek. Emellett például onkológiai betegségek, fokozott fehérjebontással járó állapotok, műtétek esetén, amikor erősíteni kell a szervezetet, különösen fontos a megfelelő mennyiség bevitele. A szakember kiemelt még egy csoportot: a sportolókat. Nem csak a versenysportolókra kell gondolni, hiszen nekik eleve speciálisan összeállított az étrendjük, tekintettel a fokozott terhelésre, hanem azokra, akik rendszeresen hetente néhány alkalommal intenzíven edzenek. A mozgás után nagyon fontos a fehérjebevitel elsősorban azért, mert a fizikai aktivitás során az izmokban mikrosérülések keletkeznek, és ez segíti a regenerációjukat.
A proteinnel dúsított élelmiszerekre tehát az átlagembereknek ritkábban van szükségük.
Szűcs Zsuzsanna arra is felhívta a figyelmet, hogy a „minél több, annál jobb” elve ezzel a tápanyaggal kapcsolatban sem érvényesül. A táplálkozás kapcsán nincs egyetlen olyan összetevő sem, amelynek az extrém nagy mértékű fogyasztása pozitív hatású lenne. Ez még az olyan előnyös élettani hatású anyagokra is igaz, mint az élelmi rostok vagy a vitaminok. A túlzott proteinbevitel ugyanis szükségtelenül terheli a kiválasztó szerveinket, a májunkat, vesénket, sőt köszvényes panaszok is kialakulhatnak, ha túl sok purint (egy olyan fehérje, amely többek között a vörös húsokban van jelen) fogyasztunk.
Az sem mindegy, hogy az elfogyasztott protein növényi vagy állati eredetű. Bár a fehérje szó hallatán elsőre mindenkinek a húsféleségek és a tejtermékek ugranak be, de a növények között is rengeteg olyat találunk, amelyiknek kifejezetten magas a fehérjetartalma. Ilyenek a hüvelyesek, a gabonák, illetve az olajos magvak. A szakma álláspontja az, hogy az a kedvező, ha az állati és a növényi eredetű források aránya nagyjából fele-fele.
A szakember elmondta, Magyarországon jellemző az állati fehérjék túlzott fogyasztása, húsevő nemzet vagyunk.
Attól nem kell tartanunk, hogy a „magas proteintartalom” címke csak hangzatos reklámfogás, ugyanis az Európai Unióban nagyon jól definiált szabályok vonatkoznak a jelölésekre. Ezek nemcsak azt határozzák meg, hogy milyen feltételek teljesülése mellett lehet használni a fehérjetartalomra vonatkozó kiemelést, hanem az összetevőket is precízen fel kell tüntetni. Ennek már csak azért is óriási a jelentősége, mert ezek az anyagok allergének, tehát nem kívánt reakciót válthatnak ki az érzékeny fogyasztóknál. Aki táplálék-intoleranciával, allergiával él, annak bizony különösen oda kell figyelnie ezekre a jelzésekre.
A Felelős Élelmiszergyártók Szövetségét arról kérdeztük: mi motiválja a cégeket, hogy ezeket a termékeket fejlesszék és piacra dobják. Vörös Attila ügyvezető igazgató elmondta: „Az élelmiszergyártóknak napról napra egyre több elvárásnak kell megfelelniük a termékeikkel. A szigorú, az élelmiszer-biztonságot és a fogyasztók pontos tájékoztatását előíró jogszabályok mellett számos olyan fogyasztói elvárás is jelentkezik, amelyek alapvetően befolyásolják egy termék sikerét. Az egyik ilyen elvárás, amit a gyártók az utóbbi években érzékelhetnek, hogy fokozódott a fogyasztói igény a fehérjében gazdag élelmiszerek iránt. Ez a folyamat az egészségtudatosságot előtérbe helyező táplálkozási trendből ered. Több élelmiszer-kategóriában is megjelent ez a fogyasztói érdeklődés, leginkább a tejtermékeknél, de például a snackek, müzli- és energiaszeletek iránt szintén nőtt az igény.” Az ügyvezető hozzátette: teljesen normális piacgazdasági folyamatként értelmezhető, hogy egy új fogyasztói igényt a gyártók megválaszolnak, és kialakítják rá a megfelelő kínálatot.
