Január 31-én lejárnak az EU Oroszországot érintő szankciói. Amennyiben a magyar kormány fenyegetését betartja, akkor Európa Ukrajnát segítő politikájának alapja esne szét. 2022 február óta, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát, az EU tizenöt szankciós csomagot fogadott el egyhangúlag- vagyis a magyar kormány támogatásával. A szankciókat azonban fél évente meg kell hosszabbítani, ami eddig csak egy jogi formalitásnak tűnt. Tavaly decemberben ugyanakkor elhalasztották a szavazást a magyar kormány kérésére. Az indoklás szerint Donald Trump amerikai elnök beiktatása fordulatot hozhat az orosz-ukrán háborúban.
Bár kampányában Trump még azt ígérte, egy nap alatt békét teremtene az orosz-ukrán háborúban, január 20-i beiktatása nem hozta el sem az azonnali békét, de az amerikai-orosz viszony teljes fordulatát sem. Az amerikai republikánus elnök láthatóan nem akarja bedobni a törölközőt, sőt, a beiktatása után néhány nappal már azt ígérte, ha Vlagyimir Putyin orosz elnök nem ül tárgyalóasztalhoz, akkor újabb amerikai szankciókra számíthat.
Ebben a helyzetben a magyar kormány emelte tovább a téteket. A szankcióról kapcsolatos döntésekről, különösen a csak formális szavazásokról, az EU- tagállamok uniós nagykövetei szoktak tárgyalni, így a külügyminisztereket tömörítő Külügyi Tanács vita nélkül fogadhatja el azokat. De a magyar fél a pénteki előkészítő értekezleten ismét jelezte, miniszteri szintű vitát szeretne a szankciók meghosszabbításáról a hétfői Külügyi Tanácsban, ahol hazánkat Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszer képviseli.
Szijjártó Péter Soros-ügynöknek nevezte Donald Tuskot, az EU-s kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének pedig megmondta, hogy forduljon UkrajnáhozA kormány a múlt héten kommunikációsan is felpörgette a témát: Orbán Viktor miniszterelnök és több minisztere is számos alkalommal beszélt a szankciók káros hatásairól, pénteki rádióinterjújában Orbán ahhoz kötötte „Ukrajna támogatását”, hogy biztosítsák az EU-ba tartó orosz olaj és gáz szállítását. Ukrajna ugyanis a korábbi szerződés lejárta után már nem szállít több orosz gázt Szlovákia felé január elseje óta. Ez Európai Bizottság egy vezető tisztségviselője a Népszava kérdésére megerősítette: folyamatosan kapcsolatban vannak az érintett tagállamokkal, de mivel léteznek alternatív útvonalak, az európai energiabiztonságot nem veszélyeztetik sem az uniós szankciók, ahogy az ukránok által kontrollált gáztranzit leállítása sem. „A szankciókat az orosz agresszió elenni válaszul hoztuk. A korlátozó intézkedésekre addig van szükség, ameddig Oroszország folytatja a háborút” - ismételte el lapunknak a brüsszeli tisztviselő.
Orbán Viktor Robert Fico segítségére sietett, ellenlépésekről beszélt az ukrán gáztranzit leállítása utánAz elmúlt közel három évben a tizenöt elfogadott csomag- amelyből az utolsót decemberben az uniós soros elnökségünk alatt magyar vezetéssel fogadtak el-, mintegy 2400 személyt és orosz céget szankcionált. Minden szankcionált személy és cég közvetve vagy közvetlenül támogatta Oroszország Ukrajna elleni háborúját, válaszul az EU-ban tartott vagyonukat befagyasztották, uniós polgároknak és cégeknek pedig tilos velük kereskedni. Emellett az unió számos kereskedelmi szankciók vezetett be, így például az orosz hadsereg által használt eszközök kivitelét vagy orosz nyersanyagok behozatalát is korlátozták. Ha január 31-ig sem sikerülne megegyezni a szankciók meghosszabbításáról, akkor a szankcionált személyek és cégek befagyasztott vagyona- majdnem huszonöt milliárd euró-, illetve az Orosz Központi Bank Európában tartott kétszáztíz milliárd eurója válna azonnal elérhetővé a Kreml és támogatóik számára.
Erre remélhetőleg azonban nem kerül sor, és a magyar kormány beadja a derekát, ahogy számos brüsszeli forrás reméli. Egy tagállami forrás lapunknak úgy nyilatkozott, a magyar kormány a viselkedésével nagyobb nyilvánosságot biztosan nyer, de nem világos, mit akar pontosan. Egyes sajtóhírek a napokban arról szóltak, hogy ha hétfőn sincs megegyezés egy rendkívüli uniós csúcsot is összehívhatnak az állam- és kormányfők vezetésével jövő héten. Igaz, ezt azóta sokan tagadták, uniós és tagállami diplomaták is hangsúlyozták, a szankciók meghosszabbításán kívül nincs semmilyen „B terv”.
