„Romák a Tisza mellett” – hirdeti Lakatos Gusztáv közösségi oldala. Mellette egy rejtélyesnek ható felirat: BIT 300.
Lakatos Gusztáv egy apró Jász-Nagykun-Szolnok megyei faluban, a kunszentmártoni járásban lévő Tiszainokán él. 2010 óta Tiszainoka roma nemzetiségi önkormányzatának az elnöke, a megyei (területi) roma testületben a második ciklusát tölti. Néhány hete hozta létre falujában a Tisza Párthoz kötődő civil szerveződést, a helyi Tisza Szigetet.
Ennek a neve a BIT 300. A BIT a „Becsület, Igazság, Tisztesség” rövidítése, a szám pedig – mint azt megtudtuk – arra a 300 spártai katonára utal, aki a thermopülai csatában életét áldozva felvette a küzdelmet a hatalmas perzsa túlerővel szemben.
Korábban Lakatos Gusztáv a parlamenti ellenzéki pártokkal kereste a kapcsolatot, de a megyében nem találta meg őket. Sem a 2022-es parlamenti, sem a 2024-es önkormányzati választások előtt. Magyar Péterrel, a Tisza Párt elnökével kezdetben nem nagyon foglalkozott, a Fideszből jött NER-lovagnak tartotta. Amikor azonban látta, hogy milyen terepmunkát végez és mekkora tömeget képes megmozdítani, mindinkább szimpatikussá vált számára. Abban bízik, ha Magyar Péternek sikerül megtisztítania a politikai elitet, akkor ugyanez a roma közéletben is sikerül. „Az országos roma önkormányzat nem a cigányságot képviseli, hanem kiszolgálja a mindenkori kormányt” – állította.
„Kapunk hideget-meleget” – érzékeltette Lakatos Gusztáv, hogy ellenlábasokból sincs hiány. A BIT 300 nem csupán egy kis falusi szervezet, hanem – hangsúlyozta – most már több megyére kiterjedő mozgalom. Egyfajta közvetítő szerepet tölt be: sok roma, aki szeretne csatlakozni valamelyik Tisza Szigethez, először a BIT 300-at keresi meg. Napról napra egyre többen jelentkeznek.
Lakatos Gusztáv szerint nagy az elégedetlenség. Azt látni, hogy a legfelül lévő 200-300 ezer ember nagyon jól él, közben több millióan foggal-körömmel küzdenek a megélhetésért. Elképesztő drágaság van. Abból a fizetésből, amiből néhány éve még viszonylag kényelmesen ki lehetett jönni, ma már tűzifára sem telik. A falvakban a postákat is megszüntették.
„A Tisza Párt reményt ad a magyarországi cigányságnak, azoknak a romáknak, akik megelégelték azt, amit a kormány tesz a szegény emberekkel. Ebben a tekintetben nincs különbség cigány és nem cigány között” – állapította meg Lakatos Gusztáv. Így hát nem marad más – üzente végül –, csak az, hogy „áradjon a Tisza”.
Kezdi elveszíteni a Fidesz a kisvárosokat, a magyarok többsége már nem hisz az orbáni csodábanAz egyik roma civil szervezet vezetőségi tagja, aki Észak-Magyarországon politikai szakértőként vesz részt a Tisza Párt szervezésében, nevének mellőzését kérve nyilatkozott. Elmondta, bár léteznek csak romákból álló Tisza Szigetek, alapvetően „vegyes” helyi csoportokat szeretnének létrehozni. Ilyenekből is akad szép számmal. Külön felhívta a figyelmet arra, hogy a Tisza Szigetekben semmiféle ellenségeskedést nem tapasztalt romák és nem romák között. Mindenki egyenrangú partnerként, szövetségesként tekint a másikra, az orvosok és ügyvédek is a kevésbé iskolázott emberekre. Együtt akarnak tenni azért, hogy „valódi változás, ne csupán kormányváltás, hanem rendszerváltás legyen Magyarországon”.
Megerősítette, hogy a romák körében nagy az érdeklődés a Tisza Párt iránt.
„Ha huszonöt településről nem hívtak fel az utóbbi időben azzal, hogy szeretnének belépni, akkor egyről sem”
– számolt be. Úgy kalkulál, hogy csak az elkövetkező hetekben hat-nyolc Tisza Sziget alakításában fog közreműködni.
A párt stratégiáját követve a városokban, nagyobb lélekszámú településen lehetőleg több helyi csoportot is létrehoznak. Ha a létszám eléri a húsz főt, és még mindig vannak jelentkezők, akkor inkább alakítanak egy újabb Tisza Szigetet ugyanazon a településen. A politikai szakértő tud olyan megyeszékhelyről, ahol már három Tisza Sziget is működik. „Okos megoldás” – nyugtázta. Bármilyen szigorúan próbálják szűrni a jelentkezőket, a párt közelébe kerülhetnek olyan emberek, akik fideszes politikai megbízást teljesítve bomlasztani próbálnak. Így viszont, ha a mesterségesen gerjesztett belső konfliktusok miatt az egyik Tisza Sziget meg is szűnik, marad egy vagy több másik, amelyik az adott városban biztosítja Magyar Péter pártjának jelenlétét.
„Majd meglátjuk”
A miskolci Dancs Mihály, a borsodi Roma Polgárjogi Mozgalom vezetője, az országos önkormányzat tagja egyelőre szkeptikusan figyeli a Tisza Párt és a romák viszonyát. Attól tart, hogy az a tematika fog érvényesülni, ami más pártok esetében történt: „romák dolgairól a cigányok nélkül akarnak dönteni”. Majd meglátjuk, így lesz-e – tette hozzá.
Bár a párt programja még csak most készül, Dancs Mihály hiányolja a romáknak szóló üzeneteket. Úgy látja, jórészt olyan csalódott romák akarnak csatlakozni a Tisza Szigetekhez, akik máshol nem jutottak pozícióhoz, ha pedig mégis, becsapottnak érzik magukat. „Nincs ideológia a részükről” – vélekedett. Az viszont szerinte is kétségtelen, hogy a romák körében elindult egyfajta mozgolódás a Tisza Párt irányába.
Az egyik – szintén név nélkül nyilatkozó – budapesti roma nemzetiségi képviselő egyetért azzal, hogy a Tisza Párttól nem ártana néhány olyan mondat, amelytől a „romák lendületbe jönnek”. A romák közül sokan pozitív várakozással tekintenek Magyar Péterre, a labda a Tisza Párt oldalán pattog.
