Vasárnap reggel, fél 10-kor befutott egy segélyhívás az Országos Mentőszolgálathoz, miszerint hatalmas balesetet történt Esztergom közelében. A bejelentés szerint négy személygépkocsi ütközött, sokan megsérültek, két autó az árokba repült. A mentésirányító megkérte a bejelentőt, hogy húzódjon félre és tájékozódjon a sérültek állapotáról, a telefonáló férfi azonban nem volt hajlandó pontosabb leírást adni a helyszínről, azt állította, hogy cukorbeteg, és nem bírja az ilyen látványt, majd bontotta a vonalat. A mentők hatalmas erőket mozgósítottak a protokollnak megfelelően, két mentőgépkocsi, egy esetkocsi és egy mentőhelikopter is a helyszínre sietett, a megjelölt címen azonban legnagyobb megdöbbenésükre nyomát sem találták balesetnek. A rendőrökkel együtt alaposan körbejárták a környéket, de sehol sem találtak balesetre utaló jelet vagy sérülteket, így végül vaklármának nyilvánították az esetet - olvasható a felháborító eset az OMSZ Facebook-oldalán.
„Az indokolatlan hívást leggyakrabban nem a rosszindulat vezérli, hanem valaki például nem jól becsüli meg egy probléma mértékét, és ahelyett, hogy a háziorvost keresné fel, mentőt akar hívni. A hívásfogadóink igyekeznek kiszűrni, hogy mi az, ami a mentőkre tartozik, és mi az, ami nem. Tartunk betegedukációs kampányokat is, hogy segítsük az embereket abban, hogy mik azok a helyzetek, amikor valóban a mentőt kell tárcsázni. Még mindig a jóindulatú csoportba tartoznak azok, akik például egy autóból látnak valakit, akiről azt gondolják, hogy segítségre szorul, de nem győződnek meg erről közelebbről, csak riasztják a mentőket” - tájékoztatta lapunkat Győrfi Pál. Az OMSZ szóvivő felidézett egy humoros esetet is a közelmúltból, amikor valaki egy szalmabábut nézett embernek, és azt gondolta, hogy azért ül a padon, mert rosszul van, ezért tárcsázta a segélyhívót.
Azonban a téves riasztásoknak van egy harmadik típusa, amikor valaki szántszándékkal vezeti félre a mentőket. De miért miért tesz ilyet valaki? „Mi is csak találgatni tudunk. Volt olyan, aki beismerte, hogy csak gyönyörködni akart az erkélyéről abban, hogy egy képzeletbeli balesethez kivonulnak a mentők, a rendőrök, a tűzoltók. De olyan is volt, aki azért hívta ki éjjel kettőkor a mentőket egy címre, hogy felébresszék az illetőt. Így akart kiszúrni a haragosával” – mondta Győrfi Pál.
A szóvivő arra hívta fel a figyelmet, hogy aki ilyet tesz, az többféle bajt okoz. Az elsődleges, hogy a téves riasztás miatt nem ér oda időben a mentő, ahol valóban szükség lenne rá. De nem elhanyagolható az anyagi kár sem, hiszen a kivonulásnak vannak költségei. Mentőhelikopter bevetése esetén ez az összeg milliós nagyságrendű lehet, és könnyen belátható, mennyivel jobb lenne ezt a pénzt az életmentésre fordítani.
Arra a kérdésre, hogy nem lehet-e kiszűrni az ilyen téves riasztásokat, Győrfi Pál azt válaszolta: akik segélyhívásokat fogadnak, többnyire elég jól ki tudják hámozni a beszélgetésekből, hogy valójában nincs baj, de azért ez nem mindig lehetséges. Téves riasztás esetében a mentőszolgálatnak van lehetősége feljelentést tenni, a jogszabályok ezt szabálysértésnek minősítik, aminek a büntetése lehet pénzbírság, elzárás, de az elkövetővel ezen felül meg is téríttethetik az általa okozott kárt. A mostani esettel kapcsolatban a feljelentés előkészítése folyamatban van. „A klasszikus rosszindulatú vaklármák száma évente 100-150, ami egyrészt elenyészőnek mondható az 1,3 millió vonuláshoz képest, de természetesen egy ilyen eset is sok” – ismerte el Győrfi Pál.
Megkerestük az Országos Rendőr-főkapitányságot is, hogy évente hány ilyen esetet vizsgálnak, milyen arányban sikerül felderíteni az elkövetőket, és jellemzően milyen büntetést kapnak, de lapzártánkig nem kaptunk választ.
