Választási csalás miatt szankciókat vezetett be hétfőn Belarusz ellen a brit kormány. Az országban előző nap elnökválasztást tartottak, amelyet a hivatalos összesítés szerint természetesen Alekszandr Lukasenko eddigi államfő nyert meg a szavazatok 87,6 százalékával. Lukasenko így hetedik ötéves elnöki ciklusát kezdheti meg.
A londoni külügyminisztérium hétfői nyilatkozata szerint az elcsalt belorusz elnökválasztás nem felelt meg a nemzetközi normáknak, mivel Lukasenko brutális erőszakkal hallgattatta el a hazai kritikus hangokat. David Lammy brit külügyminiszter a tárca közleményéhez fűzött személyes nyilatkozatában úgy fogalmazott: a világ már alaposan hozzászokhatott Lukasenko cinikus módon meghonosított látszatdemokráciájához, amely valójában durva erőszakkal tiporja el a civil társadalmat és az ellenzéket az államfő hatalmának erősítése végett.
A londoni külügyminisztérium idézi az emigrációban működő Vjaszna belorusz emberi jogi civilszervezet adatait, amelyek szerint meghaladja az 1250-et az országban bebörtönzött politikai elítéltek száma. A politikai foglyok között civil társadalmi szervezetek képviselői, emberi jogi és ellenzéki aktivisták, újságírók, vallási és szakszervezeti vezetők vannak, és sokat közülük megdöbbentő körülmények közepette, orvosi ellátás nélkül, elszigeteltségben tartanak fogva - áll a brit külügyi nyilatkozatban.
Magyarország blokkolta a belarusz elnökválasztást elítélő uniós nyilatkozat elfogadásátA brit kormány mindezek alapján szankciókat léptetett érvénybe, amelyek értelmében mostantól tilos a brit vállalati szektor számára mindenféle együttműködés a belorusz hadiipar három fő vállalatával. Ezek egyike radarberendezések fejlesztésével és gyártásával, a másik lőszergyártással, a harmadik személyzet nélküli helikopterek tervezésével és előállításával foglalkozik.
A szankciók kilenc belorusz illetékesre is kiterjednek. Köztük van Igor Karpenko, a helyi választási bizottság elnöke, Andrej Ananyenko, a belorusz állambiztonsági szolgálat parancsnoka és helyettese, Mihail Bedunkevics, valamint hat büntetésvégrehajtási intézmény vezetője. Hétfőn közös nyilatkozatban ítélte el a belorusz elnökválasztás körülményeit a brit, a kanadai és az ausztrál kormány, valamint az Európai Unió is.
A londoni külügyminisztérium által ismertetett nyilatkozat szerint nem lehet szabadnak, tisztességesnek és a nemzetközi normákkal összhangban lévőnek tekinteni semmiféle olyan választást, amelyet elnyomás, a civil társadalom elleni durva fellépés, hatósági önkénnyel végrehajtott őrizetbe vételek és a politikai részvétel korlátozása közepette tartanak.
Mint megírtuk, Magyarország ezzel szemben természetesen blokkolta az uniós országok belorusz elnökválasztásról szóló közös nyilatkozatát. A már-már szokásos módon emiatt Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő saját nyilatkozatot adott ki, amelyben kijelentette, hogy a vasárnapi voksolás nem volt szabad, sem igazságos. Emellett a politikai foglyok szabadon engedésére szólította fel a belorusz hatóságokat.
