Az elmúlt hetekben a figyelem előterébe került Grönland, miután Donald Trump, az újonnan beiktatott amerikai elnök fenyegetésig menően bejelentette: az USA biztonsági érdeke miatt meg kívánja szerezni a világ legnagyobb szigetét, akár erővel is. A sziget ugyan Dánia fennhatósága alatt áll, de a helyiek egy újabb külső hatalom helyett teljesen a saját kezükbe vennék az irányítást. A helyi politikusok sorra hangsúlyozzák, semmit róluk nélkülük.
Mert a grönlandiak számára Dánia egy külső hatalom, amellyel meglehetősen egyenlőtlen viszonyt tartanak fenn.
Bár a dánok el tudják felejteni, hogy a királyságuk része az autonóm terület, de a sziget lakói a kereskedelem, egészségügy, gazdaság és védelem területén is az európai országrészre vannak utalva.
Ugyan az első európaiak Grönlandon a tizedik század végén érkezett vikingek voltak, a mai dán fennhatóságnak nem ők a közvetlen előzményei. A korábbi viking telepesek néhány évszázad után eltűntek, ezt követően csak az inuit lakosság élt ott. Eszkimóknak is szokták hívni őket, de ez a brutális elnyomás időszakára emlékeztet, ezért ők maguk inkább a saját nevüket használják. A nyelvükről sokszor hallott közhely, hogy több száz szavuk van hóra, inkább legenda, mint valóság.
A dán-norvég gyarmatosítók a tizennyolcadik század elején tértek vissza, és az európai gyarmatosítási gyakorlatban megszokott elnyomásban részesítették az inuitokat. A nyelvük és kultúrájuk kiirtására tett kísérletek még néhány évtizede is jelen voltak. A hagyományos életmód felszámolásával sokakat beköltöztettek Nuuk városába, ahol a „civilizáló” misszió során olyannyira nem voltak figyelemmel a helyi körülményekre, hogy a lakosság majd’ egyszázalékát befogadó modern háztömb bejárati ajtói túl szűkek voltak a helyiek télikabátjainak, hogy csak egy jellemző példát írjunk.
Tízből nyolc dán ellenzi, hogy Grönland az Egyesült Államokhoz kerüljönTalán a legborzalmasabb formája a helyi inuit lakosság elnyomásának az a kampány volt, amely során az 1950-es évektől kezdőden a helyi lányokat és nőket művileg meddővé tették sokszor tudtuk és belegyezésük nélkül.
A „túl magas születésszámot” szabályozandó mintegy négyezerötszáz nő méhébe ültettek be fogamzásgátló eszközöket. Sokan csak évtizedekkel később szereztek róla tudomást, miközben egy életet éltek le egészségügyi szövődményekkel és magyarázat nélküli meddőséggel. A dán szervek azóta hivatalos vizsgálatokat is indítottak a korábbi rendszerről, de a BBC beszélt olyan helyi nőkkel is, akiknek a 2010-es években helyeztek föl spirált az engedélyük nélkül egy beavatkozás után.
Az inuit származású családok diszkriminációjának másik, ma is működő formája az anyasági alkalmassági teszt, ami során a Dániában születő csecsemőket elveszik a szülőktől, ha a hivatalos szervek úgy ítélik, a szülők nem elég „civilizáltak”. A statisztikák és kritikusok szerint ez sokszorosan többször esik meg az ott élő inuit családokkal, mint az országos átlag, akik papíron egyforma jogokkal rendelkező dán állampolgárok.
14,6 milliárd koronát költ Dánia Grönland védelmére egy esetleges amerikai agresszió miattA huszadik század eleje óta persze a grönlandiak is egyre több szabadságot harcoltak ki maguknak, 2009 óta lényegében csak a kül- és védelempolitikájuk függ Koppenhágától. Az irány egyértelműen a teljes függetlenség volt az országban, ahol még ma is kevesebb, mint hatvanezren élnek. A legnagyobb kérdést viszont a költségvetés jelenti, mivel jelenleg Dánia évente mindegy fél milliárd euróval támogatja a szigetet és ennek pótlása nélkül kevés esély látszik az önállóságra. Bár a gazdaság jelenlegi legfontosabb pillérét adó halászatot alapjaiban veszélyezteti a globális felmelegedés, a helyiek reménye szerint az ásványkincsek kiaknázása és a szigetet megkerülő északi kereskedelmi útvonalakból való profitálás is valósággá válhat a közeljövőben.
Éppen ezek miatt fáj Trump foga a szigetre, ami nem ismeretlen terep Amerika számára. A második világháború alatt jelent meg először Grönlandon az amerikai hadsereg. Akkor a német tengeralattjárók, később pedig a szovjet ballisztikus rakéták jelentette fenyegetés miatt vált fontossá a terület, ahol a mai napig működik Pituffik bázisa a sziget észak-nyugati részén.
Trump megvásárlással kapcsolatos ötlete nem teljesen újkeletű, és az sem lenne példanélküli, ha Koppenhága átadna egy általa kontrollált területet Washingtonnak.
1917-ben az USA huszonöt millió dollárt fizetett Dániának a karib-tengeri gyarmatukért, amit ma Amerikai Virgin-szigeteknek ismerünk.
Igaz, akkor még nem volt szokás a helyiek véleményét kikérdezni. Ahogy a mai grönlandiak azzal is pontosan tisztában vannak, hogy bár hivatalosan az USA részei lettek, a Virgin-szigetek lakosai ma sem szavazhatnak az amerikai elnökről.
A történelmi lehetőség és az önrendelkezésükről szóló újabb vita még akár jól is jöhet Grönland lakosainak. Bár sokan nem zárják ki, hogy az USA-val legyenek szorosabb a kapcsolatuk, a legutóbbi felmérés alapján mindössze a lakosok 8%-a szavazna az USA-hoz való csatlakozásra. És arról, hogy a fejük fölött döntsenek a sorsukról, már túlságosan is sok tapasztalata van a helyieknek.
