„Megállíthatatlan”: nagyon találó az eredeti címe William Goldenberg filmjének, ami igaz történeten alapul, és a szinte hihetetlen emberi kitartásról, a megérdemelt sikerről mesél. (És itt most nem kritizálom a hivatalos magyar címfordítást, bár a „Nincs lehetetlen” egy akciófilmhez jobban illene.) A mű középpontjában Anthony Robles (Jharrel Jerome) amerikai birkózó áll, aki a valós életben 2011-ben megnyerte az NCAA egyéni birkózó országos bajnokságát a 125 kilós súlycsoportban, annak ellenére, hogy csak egy lábbal született. Majd a sikeren felbuzdulva könyvet írt a megállíthatatlanság mögötti küzdeleméről és motivációs előadóvá lépett elő, hogy segíthessen azokon az embereken, akik nem hisznek eléggé magukban. A történetnek valójában két hőse van: Anthony Robles és az édesanyja, Judy Robles (Jennifer Lopez), a családon belüli erőszak túlélője, akinek a fia és később a saját érdekében tanúsított elszántsága ugyanolyan filmbe illő – csak ezt a sajtónyilvánosság nem követte le.
Nagy spoilerek amúgy nincsenek, hiszen a film olyan, mint egy Columbo-epizód: a történet azzal kezdődik, hogy Anthony megnyeri az országos bajnokságot, és édesanyja, valamint középiskolai edzője, Bobby Williams (Michael Peña) szurkol neki.
Innentől kezdve a filmben megvannak a sportéletrajzi filmek hagyományos ütemei, a győzelmek és vereségek, a végső diadal, az edzésmontázs, a sporthírek szalagcímei, amelyekben Anthony győzelmeit magasztalják, az emberek, akik nem hisznek benne, majd megtanulják, hogy ő rendkívüli. Na és persze a stáblista fölötti képek a történetben szereplő valódi emberekről, szívmelengető aktualitásokkal. William Goldenberg rendező műfaj iránti tisztelete a Rocky első része iránti rajongásából is táplálkozik, ennek elég sok bizonyítékát is nyújtva a filmben. Sőt, kicsit talán túl sok is a direkt és indirekt utalás.
„Ez az első alkalom, hogy egy játékfilm főszereplője vagyok” – mondta a Golden Globe-szavazóknak tartott sajtótájékoztatón Jharrel Jerome, aki nyolc hónapon keresztül készült a szerepre, azt is elsajátítva, milyen fél lábbal birkózni. Hozzátéve: „Fizikailag megterhelő volt felkészülni a szerepre, de mivel Anthony végig ott volt a sarkamban és a fülemben, egy különleges élmény volt. Amikor egy életrajzi filmet készítesz, általában van egy YouTube-videód, vagy egy gyors interjúd az illetővel. Aztán ő elmegy, te pedig végzed a munkát. De ezúttal Anthony minden nap ott volt velem. Így természetesen átvettem az ő mentalitását. Még ha nem is erre készültem, minden nap vele voltam, és úgy kezdtem el gondolkodni, hogy tudtam: az élet jó, az élet rendben van. Anthony olyan ragyogó, hogy bevilágítja a szobát. A vele töltött idő megállíthatatlanná tett. És ez baromi jó érzés!”
Infó
Nincs lehetetlen. Bemutatja az Amazon Prime Video
