A tavalyi kormányzati bejelentések ellenére nem szűnt meg, hanem egy másik költségvetési sorra, az Energiaügyi Minisztérium (EM) alá került át a rezsivédelmi alap – tanúskodik egy január végi kormányhatározat. Ez alapján rögtön 374,6 milliárd forintot különítettek el a „Lakossági Rezsivédelmi Alapból” úgymond „rezsivédelmi szolgáltatások ellentételezésére”. A megfogalmazás alapján a teljes összeg a lakossági energiaszolgáltatást végző, állami MVM-hez kerül. A határozat, az eddigi szokásoktól eltérően, fizetési ütemezést is megszab. Eszerint az MVM mint „rezsivédelmi szolgáltató” az első, 149,1 milliárdos részletet azonnal, a második, 122,5 milliárdos összeget február, a fennmaradó 103 milliárd forintot pedig március közepéig kapja meg.
A rezsivédelmi alapot a kormány a 2022-es energiaárrobbanás idején hozta létre azért, hogy - legalábbis az átlagfogyasztás alatt - „megőrizze” a lakosság 2014-ben meghúzott áram- és gázdíjait. A tétel élő cáfolata annak az azóta is sulykolt kormánypropaganda-fordulatnak, miszerint a rezsicsökkentés fenntartása bármiben is függne gázunk orosz mivoltától vagy annak árától. Az orosz gázárunk ugyanis kezdettől fogva a nyugati tőzsdét követi. Mivel az MVM mesterségesen alacsony lakossági díjakból származó bevételei ezt, kiváltképp piaci árrobbanások idején, nem fedezik, a kormány a „fennmaradó” (olykor nagyobb) hányadot az állami szolgáltató pénzügyi egyensúlya érdekében a költségvetésből utalja át.
A tétel anyagi alapjának megteremtése érdekében a kabinet három éve különböző ágazatokra – így az energiaiparon túl a légiközlekedésre, a távközlésre és a gyógyszercégekre is – „extraprofitadót” vetett ki, mondván, szerintük ezek az ágazatok nyerészkednek a háborún. A megállapítás a Molra éppenséggel megállt: Orbán Viktor ugyanis Brüsszelben kiharcolta, hogy a cég változatlanul vásárolhasson a versenytársaira érvényes szankciók miatt igen olcsó orosz olajból. A többi – akár energetikai – szereplő ugyanakkor többnyire úgy fizette az évi olykor tízmilliárdos nagyságrendű sarcot, hogy nem értette, miként húzhatna ekkora sápot Oroszország Ukrajna elleni háborúján. Mindemellett már az alap 2022-es megszületésekor világossá vált, hogy az MVM – pontosabban rajta keresztül Putyin - az extraadóktól várt, évi több mint ezermilliárdnál is többet igényel a gázért. Az orosz számla kifizetéséhez szükséges, „fennmaradó”, több mint ezermilliárdos summát tehát az Orbán-kabinet mondhatni a többi adóból kanyarította le.
Mivel a tőzsdei árak a 2022-es őrület óta, voltaképp már 2023 elején alábbhagytak, a kormány 2025-re meghirdette a rezsivédelmi alap kivezetését. Valójában ugyanakkor a rendszert az eddigieknél csak szemérmesebben, az EM égisze alatt működtetik tovább. Az MVM-támogatás megtartása elvileg indokolt: a tőzsdei árak a két évvel ezelőtti megnyugvás ellenére sem tértek vissza 2021 előtti szintjükre, így azok máig az MVM rezsicsökkentett bevételeinek többszörösére rúgnak. Ezt látszik alátámasztani a mostani, közel 375 milliárdos kifizetés is.
Idén is repkednek a százmilliárdok
A tavalyi 1341 milliárd után az idei költségvetés 880 milliárd forintban szabja meg a Lakossági Rezsivédelmi Alap keretét. Bár a korábban ehhez kötött adóbevételi terveket már máshova sorolták, hasonló jogcímeken a tavalyi, közel ezermilliárd után idén a különböző ágazatoktól most 460 milliárdot várnak. A rezsirendszer fenntartása így 2025-ben 420 milliárdos költségvetési többlettámogatást igényelhet.
Különlegesen botrányos gáz
A kormányhatározat az immár EM-es alapból 4,5 milliárd forintot rendelt a „rezsivédelmi készletezési szolgáltatásokra” is. Amiként arról korábban beszámoltunk, ezt a Magyar Szénhidrogén-készletezési Szövetség kapja a kormány utasítására 2022-ben botrányosan drágán, 2 milliárd euróért megvásárolt, eladhatatlan, 739 millió köbméter „különleges gáz” tárolására.
Sokat segített az MVM-nek a támogatás
Bár az MVM által igényelt „számlakiegészítés” elszámolása állítólag nagyon szigorú – a cég e bevételét csak energiavásárlásra költheti -, mégis átláthatatlan és az is tény, hogy az MVM számai 2022 óta szárnyalnak. De a két folyamat közötti összefüggést az MVM-nél határozottan tagadják.
