Ez már a második kör volt abból a közigazgatási persorozatból, melyben a Magyar Helsinki Bizottság az uniós jogra hivatkozva kéri, hogy a bíróság semmisítse meg az érintett családok méltányossági kérelmének az elutasítását. (Mivel négy eljárás van, az érintettek összesített száma ennél jóval magasabb).
Mint arról lapunk beszámoltunk, 2024. augusztus 21-től már csak azoknak az ukrán menekülteknek (pontosabban szállásadójuknak) jár a napi bruttó 5000 forintos állami lakhatási támogatás, akik Ukrajna olyan területéről érkeztek, ahol harcok dúlnak. Ez a rendelet a Magyar Helsinki Bizottság számításai szerint 3-4 ezer embert, többnyire nőt és gyermeket érint Magyarországon. Arról, hogy mi minősül háborús területnek, az Orbán-kormány dönt. Ám a rendelet hatályba lépését megelőzően már Magyarországon lévő érintettek mindössze hatnapos határidővel nyújthattak be méltányossági kérelmet, hogy augusztustól is fennmaradjon a lakhatási támogatásuk. Pál Norbert, az orosz–ukrán háború elől Magyarországra menekülő személyekért felelős kormánybiztos az 1486 méltányossági kérelemből 1202-t utasított el. Vagyis a kérelmek 80 százalékát visszadobta. A Magyar Helsinki Bizottság azt akarja elérni, hogy az állam ne fossza meg a menedékes ukrajnai családokat itteni szálláshelyüktől és ellátásuktól.
Egy hónap múlva várható ítélet az utcára tett ukrán menedékesek ügyébenA mostani perben tehát 72 emberről volt szó, akiket tavaly nyáron Kocson tettek utcára a rendelet miatt. Őket Fejér, illetve Komárom-Esztergom megyében szállásolták el, ugyanis a Magyar Máltai Szeretetszolgálat határozatlan időre szerződést kötött a menedékesek szállásadóival. A családok igen nehéz anyagi helyzetben vannak, élelmiszert sem igen kapnak. – Van olyan, ahol a szállásadó önszorgalomból próbál segíteni, akár ennivalóval, akár a gyerekek beiskolázásában. De mindezt már saját kontóra teszi – mondta lapunknak Nagy Bernadett, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa.
A perben a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédei, Győző Gábor és Szekeres Zsolt azzal érveltek, hogy a kormánybiztosi elutasítás sérti az uniós ideiglenes védelmi irányelvet, amely szerintük világosan kimondja, hogy a tagállamoknak szállást kell biztosítaniuk, vagy ha az állam nem tud, akkor finanszírozási rendszert kell kialakítani erre. A legfőbb kérdést – a korábbi első, illetve a mostani per során – az uniós védelmi irányelv eltérő értelmezése jelentette. A Magyar Helsinki Bizottság szerint
az irányelvből az következik, hogy nem lehetne különbséget tenni a menedékesek közt, vagyis nem lehet területi, rászorultsági alapon kizárni egyeseket a támogatottak köréből.
Ezt (is) vitatja az alperes, Pál Norbert jogi képviselője. Szekeres Zsolt viszont azt mondta, ha egy ügyben a magyar bíróságnak nem egyértelmű a vonatkozó uniós jog, akkor az Európai Unió Bíróságához kell fordulnia segítségért. Vagy megnézni más, precedens ügyeket, ami ebben az esetben nem áll rendelkezésre, mivel az unióban még nem volt ilyen jellegű eset. Ám a magyar bíróság az erre vonatkozó indítványukat elutasította – tette hozzá. – A bíróság ettől még dönthet úgy, hogy nem kér segítséget az értelmezésben. Azt, hogy ezúttal miért nem fordult az Európai Unió bíróságához, nem tudjuk, mindez csak az ítéletből fog kiderülni – fogalmazott a Népszavának Szekeres Zsolt.
A kormánybiztos jogi képviselője egyébként azt is vitatja – noha a bíróság ezt a kérdést kvázi eldöntötte –, hogy a méltányosság egy közigazgatási döntés volna. (Ha nem lenne az, a bíróságnak nem lenne hatásköre). Véleményük szerint ez inkább egy személyben hozott döntésnek minősül, vagyis Pál Norbert nem köteles megindokolni sem. A Magyar Helsinki Bizottság sajtóreferense, Zádori Zsolt viszont úgy látja, egy jogállamban nem szerencsések az egy személyben hozott döntések. Ilyen például a kegyelmi döntés intézménye, ahol a közvélemény nem ismerheti meg alapvetően magát a határozatot és az indokokat sem. – Láttuk, ez milyen problémákat vethet fel – tette hozzá Zádori Zsolt.
