- Egy hónap múlva várható ítélet az utcára tett ukrán menedékesek ügyében

2025. február 12-én várható ítélet az utcára tett ukrán menedékesek ügyében, amelyben a Magyar Helsinki Bizottság az uniós jogra hivatkozva kéri, hogy a bíróság semmísítse meg az érintett családok méltányossági kérelmének az elutasítását. 

Mint arról lapunk többször is beszámolt, 2024. augusztus 21-től már csak azoknak az ukrán  menekülteknek jár a napi bruttó 5000 forintos állami lakhatási támogatás, akik Ukrajna olyan területéről érkeztek, ahol harcok dúlnak. Arról, hogy melyek ezek a területek, az Orbán-kormány dönt, a rendelet hatályba lépését megelőzően a már Magyarországon élő érintett menekültek július 10-ig mindössze hatnapos határidővel (mivel a területi lista július 4-én került nyilvánosságra) nyújthattak be méltányossági kérelmet, hogy augusztustól is fennmaradjon a lakhatási jogosultságuk. Pál Norbert az orosz–ukrán háború elől Magyarországra menekülő személyekért felelős kormánybiztos az 1486 méltányossági kérelemből 1202-t utasított el, a Magyar Helsinki Bizottság viszont azt akarja elérni, hogy az állam ne fossza meg a menedékes  ukrán családokat itteni szálláshelyüktől és ellátásuktól. 

A mostani peren két, a szentesi Inkubátorházból kitett család sorsa múlik. Egyikük hat gyerekkel Győrbe költözött, a másik Mindszenten kötött ki. Utóbbi esetben egy egyedülálló anya nevel három gyereket különösen nehéz helyzetben – derült ki a Fővárosi Törvényszék Közigazgatási Kollégiumában most szerdán tartott közigazgatási persorozat első tárgyalásán.

A Magyar Helsinki Bizottság ügyvédei, Győző Gábor és Szekeres Zsolt azzal érvel, hogy a kormánybiztosi elutasítás sérti az uniós ideiglenes védelmi irányelvet, amely a Magyar Helsinki Bizottság szerint világosan kimondja, hogy a tagállamoknak szállást kell biztosítani vagy ha az állam nem tud, akkor finanszírozási rendszert kell kialakítani erre vonatkozóan. Pál Norbert jogi képviselője, ifjabb Balsai István – Balsai István néhai alkotmánybíró, korábban fideszes országgyűlési képviselő fia – ezzel szemben azt jelezte, nem ismerik el, hogy a méltányosság elutasítása közigazgatási döntés született volna, hanem inkább egy diszkrecionális, vagyis egy személyben hozott döntés volt. (Ez az érvelés alapján Pál Norbertnek nem kell indokolnia a döntését, tájékoztatni az érintett felet a jogorvoslati lehetőségekről és így tovább.) Ennek a kérdésnek azért van jelentősége, mert amennyiben nem minősülne közigazgatási döntésnek, úgy a bíróságnak nem volna hatásköre ebben az ügyben. Szekeres Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa ugyanakkor elmondta, hogy ezt a bíróság már kvázi eldöntötte, pontosabban nem utasította vissza a keresetet, ami arra utal, hogy ez szerintük is közigazgatási döntés.

Ami az ítéletet illeti, a Magyar Helsinki Bizottság bizakodó, legalábbis a Népszavának a két ügyvéd  azt mondta, remélik, hogy a bíróság az uniós jogot érvényre fogja juttatni. Ha pozitív ítélet születik az két forgatókönyvet jelentethet.-- Az egyik verzió szerint arra jut a bíróság, hogy az alperesnek, tehát Pál Norbertnek egy normális döntést kellett volna hoznia, amit megindokol, és az érintettet tájékoztatja a jogorvoslati lehetőségekről. Ez ugyan kedvező, de leszűkítő értelmezés lenne, ami csak elodázná az eljárást, Felcsillan a remény, de meg kellene támadni a döntést, mire a végére érnénk, az időbe kerül. Ezzel szemben mi azt gondoljuk, és a törvényekből is ez következik, hogy a bíróság mondhatja, hogy az uniós jogot kell alkalmazni az azzal ellentétes tagállami joggal szemben. - érvelt Szekeres Zsolt. Utóbbi tehát azt jelentené, hogy az uniós jog alapján a két család jogosult volna a lakhatási támogatásra, amelyet végső soron a szállásadójuk kap meg.