- Már 1252 olyan kiskorúról tudnak, aki eltűnt a magyar gyermekvédelemből, a helyüket elkezdték kvázi Airbnb-ként használni

„Általában lehet tudni, hogy hol vannak a srácok, jó eséllyel a vér szerinti családjuknál, rokonoknál, a lányok az éppen aktuális pasijuknál, ahonnan gyakran állapotosan jönnek vissza” – a többi között erről beszélt lapunknak egy gyermekvédelemben dolgozó szakember. Szerinte nagyon rossz üzenete vannak annak, hogy az Orbán-kormány törvényi szintre emelte: a legalább 3 hónapja szökésben lévő állami gondozott fiatalok helyére másokat helyezhetnek el a gyámhatóságok, 6 hónapot meghaladó távollét esetén pedig a gyámhivatal a nevelésbe vétel felülvizsgálatát kezdeményezi. A szakember úgy fogalmazott, a gondoskodáspolitikai újítás a szakellátás Airbnb-je. Kijelentette: egyetlen szakmai érv sem szól egy ilyen intézkedés mellett.

Mint korábban megírtuk, az Országos Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint a január közepi állapot alapján 891 gyermekvédelmi gondoskodásba vett eltűnt kiskorúról érkezett bejelentés a rendőrséghez, de akár több, szakellátásban élő fiatal is lehet engedély nélkül távol. A körözési törvény alapján ugyanis „nem kötelező elem annak kitöltése, hogy az eltűnt kiskorú gyermekvédelmi intézményből vagy családból tűnt-e el”. Jelenleg 1252-en vannak, akik 18 évnél fiatalabbak, és a rendőrség adatbázisában ismeretlen helyen lévő személyként szerepelnek.

A szakember azt mondta, a szökés oka általában a szerelem, a szerhasználat, a bulizás, a prostitúció, vagy a család hiánya. Ilyenkor a gyám feladata a fiatal felkutatása. Az eltűnés után neki kell elmennie a vélt tartózkodási helyre, ahol „amennyiben kinyitják neki az ajtót, megkérdezi, hogy ott van-e, akit keres”. Ha igen, akkor rendőrt hív, és amíg megérkezik a hatóság, ő a saját autójában várakozik. Közben a szökött gyerek angolosan távozik a hátsó ablakon. Amikor a rendőrség találja meg a „szökött” fiatalt, akkor is a gyámnak van vele feladata, őt értesíti a hatóság, ami gyakran késő este, vagy éjszaka történik. Ha egy másik megyében, netán külföldön találták rá a gyerekre, ott befogadó otthonba szállítják, és elindul a vita a gondozási hely és a gyám között, ki menjen érte. Amíg megy a huzavona, sokszor a gyerek újra elszökik, hiszen egy befogadó otthon nem zárt intézmény.

Megjegyezte azt is, egyetlen szakmailag értékelhető döntés sem született az elnöki kegyelmi botrány kirobbanása óta, de egy újabb „sarc” tovább terheli a gyermekvédelmet. Most, hogy fizetőssé vált, illetve megdrágult a személyi okmányok kiállítása, ha kiemelnek egy gyereket a családból vagy gondozási helyet vált, a lakcímkártya kiváltása 3700 forint plusz terhet jelent az otthont nyújtónak.

A Gyermekjogi Civil Koalíció is tiltakozik, 23 szervezete, illetve 16 egyéni szakértő támogatásával adott ki nyilatkozatot a gondozási helyről engedély nélkül eltávozott gyermekek sorsának rendezésével kapcsolatban. Mint írták, értetlenül állnak a szankciós szemléletű jogszabály-módosítás előtt, amit a szaktárca részéről nem előzött meg sem a jelenség okainak részletes feltárása, sem a megelőzés és a problémakezelés érdekében szükséges feltételek megteremtése, illetve nem történt lépés egy gyermekközpontú gyakorlat kialakítására sem. - A családból való kiemelés, az új élethelyzet, a traumák feldolgozatlansága, a kötődés hiánya, az intézményi és rendszerabúzus egyaránt sújtja a szakellátásban élő gyerekeket. Ezek külön-külön is alkalmasak arra, hogy ebből a kilátástalan helyzetből egyetlen kiútként a gondozási helyről elszökést válasszák - fogalmaztak. A leginkább veszélyeztetett gyerekek pedig nem a családjukhoz mennek, hanem könnyen bűnelkövetők, droghasználók, prostitúció áldozatai lesznek.

A Gyermekjogi Civil Koalíció korábban elkészítette a gyermekvédelmi szakpolitikai reformot elősegítendő javaslatcsomagját, amire eddig nem tartott igényt a kormány.