Nem, természetesen nem a Jégkorszak animációs sorozat legújabb, 6. részéről beszélünk, erre még 2026 decemberéig várnunk kell. Ez a valóság. Jogosan merülhet fel bennünk a kérdés, hogy mivel fogunk fűteni, ha kiesik az orosz földgáz importja. Megfogalmazhatók azonban komolyabb aggodalmak is. Mi lesz velünk, ha leáll az észak-atlanti-áramlat, és felbomlik az északi-sarki poláris légörvény? Ha hidegfront jön, általában kérdésekkel indítunk: Kell-e bajlódni a téli gumikkal? Vegyünk-e útszóró sót és jégoldót? A hólapátról pedig már ne is beszéljünk. A népi hiedelem szerint jégtörő Mátyás ha talál jeget, megtöri azt. Ha viszont nem talál, akkor csinál, vagyis hideghullám érkezik. A mondás Mátyás királyhoz kapcsolódik, akit állítólag a Duna jegén választottak királlyá. De vajon mennyire bízhatunk manapság az évszázados meteorológiai jóslási módokban, a népi bölcsességekben?
Kezdjük az egyenlet elején: az Északi-sarki poláris légörvény (polar vortex) egy, az Északi-sark felett elhelyezkedő ciklonális légköri képződmény, amelynek nagy szerepe van Észak-Amerika és Európa éghajlatának alakításában. Jelentősége abban áll, hogy nagy mennyiségű magaslégköri hideg levegőt zár magába, és ezt forgásban, az Északi-sark felett tartja – akár egy hagyományos centrifuga.
Ha a hideg levegő forgó mozgása erőteljesebb, akkor a polar vortex is egységes marad, kevésbé lehűtve ezáltal Európa időjárását. Ha viszont gyengébb, akkor könnyen „kiszabadulhat” innen a hideg levegő, hirtelen lehűlést okozva ezáltal a délebbi régiókban.

Az északi félteke éghajlatát alapvetően határozza meg az Északi-sarki poláris légörvény, amelynek erősségét, mozgását ugyanakkor befolyásolhatja még egy tényező: az Észak-atlanti-áramlat. Ez a tengeráramlat az atlanti meridionális futóáramlás (AMOC) részét képezi, amely mintegy szalagszerűen körbefutja az egész Atlanti-óceánt, akár egy globális futószalag, mely keringteti egymás között a melegebb és hidegebb tengervizeket, ezáltal meleg vizet szállít Európa partjai felé (a hideget pedig délre). Ennek köszönhetően pedig jóval melegebb klímánk van, mint amúgy a földrajzi elhelyezkedésünk révén lenne. Szemléltetésképpen: Róma nagyjából Chicago-val, Szófia körülbelül Torontóval van azonos szélességi körön, mégis sokkal kellemesebb a klímánk.