Rétvári Bence belügyminisztériumi államtitkár már múlt hét elején, a BRFK-val közösen tartott tájékoztatóján bejelentette, hogy a rendőrség nagy erőkkel készül a közbiztonság fenntartására az úgynevezett becsület (vagy kitörés) napja évfordulóján. Budapest rendőrfőkapitánya aztán február 6-án 0 órától február 12-én 12 óráig fokozott ellenőrzést rendelt el a főváros teljes területére.
A „becsület napján” a szélsőjobboldal arra emlékezik, hogy 1945. február 11-én a hitleri Németország csapatai és magyar szövetségeseik hatalmas veszteségeket szenvedve megpróbáltak kitörni a szovjet ostromgyűrűbe zárt budai Várból. Az évforduló alkalmából újnyilas és neonáci szervezetek sokáig „központi” demonstrációt tartottak Budapesten. Ma már erről csak múlt időben lehet beszélni:
bár régebben a Hősök tere vagy például a Kossuth tér is a helyszínek között szerepelt, újabban nem kapnak engedélyt köztéri rendezvény megtartására.
A jelek szerint már nem is látják értelmét annak, hogy rendőrségi jóváhagyást kérjenek. A BRFK legalábbis kérdésünkre közölte, hogy nem érkezett ilyen jellegű gyűlésre vonatkozó bejelentés. A Blood and Honour (Vér és Becsület) Hungária honlapja ugyanakkor arról számolt be, hogy megemlékezést és emlékkoncertet szervez, az elmúlt évek gyakorlatával szakítva magánterületen, „valahol” Magyarországon. Csak a találkozási pontot fogják nyilvánosságra hozni, azt is az utolsó pillanatokban. A résztvevőknek arra kell készülniük, „lehetséges, hogy nagy távolságot kell megtenniük”.
Továbbá: a Börzsöny Akciócsoport idén is megrendezi a Kitörés nevű teljesítménytúrát, amely szombat délután a budavári Kapisztrán térről indul. A szellemiségében szintén szélsőjobboldali esemény nagy számban vonz neonáci résztvevőket – akik ideológia elkötelezettségüket külsőségekben is kinyilvánítják –, de a rendezvény formailag nem tartozik a gyülekezési törvény hatálya alá.
Az antifasiszta Autonómia mozgalom tiltakozásul tüntetést hirdetett, amely szombat délután három órakor kezdődik a Széll Kálmán téren. Sajtóközleményük szerint sokan valóban csak sporteseményt és extrém kihívást látnak a Kitörés túrában, de még őket is befolyásolja a náci narratíva, az észrevétlenül adagolt agymosás. Így semmi kivetnivalót nem látnak abban, hogy emlékezzenek a „történelmi eseményekre”, a „hősökre”. Ezért az, aki részt vesz a túrán, jelenlétével legitimálja az SS és nyilas tömeggyilkosok dicsőítését.
Több rendőrt láthatunk a kitörésnapi rendezvények miattA náci mitológiának szüksége van hősi eseményekre, annyira, ha nincs kéznél igazi, akkor gyárt egyet. Ily módon lesz egy katonailag teljes kudarccal végződő műveletből is „emlékezés a hősökre” – állapította meg az Autonómia.
Ungváry Krisztián történész témába vágó könyve nyomán korábban többször írtunk arról, hogy egyedül Adolf Hitler ragaszkodott az általa „erőddé" nyilvánított Budapestet védelméhez.
Nem volt szempont, hogy mekkora veszteség éri a lakosságot és a várost. Veesenmayer német nagykövetet és különleges megbízottat idézve: „nem törődünk vele, ha Budapest tízszer is elpusztul, ha ezzel Bécset védeni tudjuk".
A történész adatai szerint Budapest ostroma során a Vörös Hadsereg csaknem 80 ezer fős vesztesége valamivel nagyobb volt, mint a lakosság, a német és magyar védők áldozatainak száma együttesen. Ungváry Krisztián kérdésünkre hozzátette: teljesen mások a számok a város akkori, és megint mások a mai közigazgatási területére számolva.
A Rétvári Bence által elmondottakból arra lehet következtetni, hogy a mostani nagy rendőri készültséget nem az évfordulón megjelenő neonácik, hanem az antifák miatt rendelték el. Az államtitkár felidézte, hogy két évvel ezelőtt külföldi antifasiszták súlyos sérülésekkel is járó támadásokat intéztek szélsőjobboldali, vagy annak vélt személyek – az államtitkár megfogalmazásában: „találomra kiválasztott emberek” – ellen. Németeken és olaszokon kívül albán és szír állampolgár is volt a 19 elkövető között.
Fokozott készültséggel, titkosszolgálatok segítségével készül a rendőrség a kitörés napjáraAz antifa mozgalom arra törekszik, hogy lebontsa a társadalmi rendet, ehhez az erőszakot is megengedhető eszköznek tartja – állította Rétvári, aki igyekezett összemosni a történteket a Jámbor András-féle Szikra mozgalommal. Tette ezt annak ellenére, hogy Jámbor András egyértelműen elítélte az erőszakot, a Szikra egyik tagjáról pedig, akit a hatóságok eredetileg összefüggésbe hoztak a támadásokkal, kiderült, hogy ártatlan.
Az államtitkár arra már nem tért ki, hogy két évvel ezelőtt magyar szélsőjobboldaliak is megtámadtak antifának gondolt járókelőket. Akadtak közöttük olyanok, akik azt se tudták, hogy éppen „becsület napja” van.
A szélsőjobboldali megemlékezéseket egy időben a mára már felszámolt Magyar Nemzeti Arcvonal szervezte, az a hungarista félkatonai szervezet, amelynek vezetője, Győrkös István rendőrgyilkosság miatt életfogytig tartó fegyházbüntetését tölti.
