„Cinkos, aki néma!” – ezzel az elnevezéssel hirdetett antifasiszta demonstrációt az Autonómia mozgalom. A Széll Kálmán téren tartott tüntetés az úgynevezett „becsület” vagy „kitörés” napja ellen tiltakozott: a szélsőjobboldal minden év februárjában megemlékezik arról, hogy 1945-ben a budai Várba szorított német és magyar csapatok megpróbáltak kitörni a szovjet ostromgyűrűből. Az újnyilas és neonáci szervezetek idén nem rendeztek a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó köztéri megemlékezést (erre már nem kapnának engedélyt a rendőrségtől), a Várból induló Kitörés emléktúrát viszont ebben az évben is megtartották.
Budapest rendőrfőkapitánya fokozott ellenőrzést rendelt el a főváros teljes területére. A Széll Kálmán téren és környékén rengeteg volt a rendőr, a Várba vezető úton, a Bécsi kapu tér előtt kisebb-nagyobb csapatszállító buszok sorakoztak.
Az antifasiszta demonstráción több százan vettek részt, jó néhányan külföldről – az elcsípett beszélgetések alapján főleg Németországból és Olaszországból – érkeztek. A több nyelven írt transzparensek egyike minden antifasisztának szabadságot követelt. Az első felszólaló a holokauszt borzalmait is felidézve hangsúlyozta, hogy a II. világháború során Magyarország a fasiszták (értsd: a náci Németország) oldalára állt. „Nem hagyjuk, hogy elfoglalják a városunkat! Nem hagyjuk, hogy átírják a történelmet, hogy aztán megismételhessék! Nem hagyjuk, hogy tovább dicsőítsék a fasisztákat!” – mondta a szónok.
Megünnepli a szélsőjobb, hogy Adolf Hitler feláldozta BudapestetA rövid beszédek után a tüntetők rendőri felvezetéssel elindultak a Várba. Azon a molinón, amelyet legelöl vittek, az állt, amivel kevéssel korábban a szónok befejezte beszédét: „Elég volt a nácik dicsőítéséből!”
Az egyik magasba tartott táblán a miniszterelnök fényképe és az „Orbán köszönti a nácikat!” szöveg volt látható.
Az Autonómia mozgalom szerint a Kitörés túra egyfajta hidat képez a náci szervezetek és a magyar kormány között. A túra szervezői szorosan kapcsolódnak a teljes náci spektrumhoz, közülük Moys Zoltán rendszeresen együtt szerepel a terrorizmusért elítélt, majd elnöki kegyelemben részesített Budaházy Györggyel és a Légió Hungária nevű szervezet vezetőivel. A túrát náci honlapok hirdetik, a szervező Börzsöny Akciócsoport többször részesült állami támogatásban, Moys Zoltán médiacége százmilliós állami megrendeléseket kapott – sorolta kifogásait az Autonómia mozgalom közleménye.
Vannak más adalékok is. Moys Zoltánt – aki máskülönben Lezsák Sándor veje – 2023-ban a magyar érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki augusztus 20-án. Dokumentumfilmesként a Fidesz által megpuccsolt Színház- és Színművészeti Egyetemen oktat. Tavaly tavasszal a Mi Hazánk lapjának nyilatkozva arról is beszélt, hogy „nem hiszek a demokráciában. Ezt az egész demokráciának nevezett álságos rendszert nem érzem magaménak. Hazugnak tartom az emberi jogokról, a szabad véleménynyilvánításról, a sajtószabadságról, az egyén önmegvalósításáról hirdetett maszlagjait”.
Az antifasiszta tüntetők tettek egy kört a budai Várban, majd visszatértek a Széll Kálmán térre. Közben különféle jelszavakat és követeléseket skandáltak: „No pasarán!” (Nem törnek át!), „Hazafelé túrázzatok, mocskos nácik!”, „Alerta, alerta antifascista!” (Riadó, riadó antifasiszta!), „Nácik, nyilasok! Takarodjatok!”.
A rendőrség hermetikusan lezárta a vonulás útvonalát, esély sem volt arra, hogy a két tábor találkozzon. A Kitörés emléktúra résztvevői, akik a Tóth Árpád sétányon gyülekeztek, aligha hallottak bármit is a nekik címzett üzenetekből. Nagy volt a nyüzsgés, több ezren vártak a regisztrációra: jóval többen tehát, mint az ellenük tüntetők. Az átlagos túraöltözék mellett – ez volt a jellemző – nem kevesen terepszínű felszerelésben, kisebb csoportok pedig katonai egyenruhában vágtak neki a távnak. Az egyik társaság rohamsisakot viselt. A sorban állók között Budaházy György is felbukkant.
A Kitörés túra deklarált célja, hogy „megemlékezzen azokról a magyar és német katonákról, akik a II. világháborúban két és fél hónapon keresztül hősiesen védték Budapestet – és ezzel együtt Nyugat-Európát – a bolsevik Vörös Hadsereggel szemben”.
