Elnöksége első napján Trump száguldó sebességgel indította útjára programját. Egy narcisztikus ember feltűnési viszketegsége ebben legalább akkora szerepet játszott, mint a politikai céljai. Első lépéseivel hatályon kívül helyezte elődje, Joe Biden 80 rendelkezését, és megkezdte a bosszúállást. Megvonta például a személyi védelmet első kormányának azon tagjaitól, Mike Pompeótól, Brian Hooktól és John Boltontól, akik elfordultak tőle. Igazságügyi minisztériuma pedig elbocsátotta azt a tizenket ügyészt, akik az ő csalási ügyét vizsgálták, mondván, hogy alkalmatlanok az új elnök programjának végrehajtására. (Igaz, az igazságügyi minisztériumnak nem az elnök politikájának végrehajtása a dolga, hanem a törvények betartatása.)
Ugyanakkor Trump törvényerőre emelte már meghirdetett 50 politikai célkitűzését. Ezek között kiemelt helyen eltörölte azok automatikus amerikai állampolgárságát, akik az USA területén születnek. Annak ellenére, hogy lényegében az egész észak- és dél-amerikai kontinens ezt a szabályt követi, és hogy a születési jogon nyert állampolgárságot az amerikai alkotmány 1868. július 9-én törvénybe iktatott 14-ik kiegészítése mondja ki. Trump tehát már elnöksége első óráiban megsértette a szentnek tekintett alkotmányt, noha annak megváltoztatása kétharmados kongresszusi többséggel meghozott döntést kíván, amire amúgy semmiféle esélye nem lett volna.
Első lépései között Trump újra kiléptette az Egyesült Államokat a klímaváltozás súlyos negatív hatásait ellensúlyozni kívánó Párizsi Egyezményből (első turnusa elején is ezt tette, majd Biden visszacsinálta). Emlékeztetőül: a cél a globális felmelegedés megfékezése, aminek érdekében az úgynevezett üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának közel felére csökkentését kívánják elérni 2030-ra. A sietve meghozott első intézkedések között találjuk az Egyesült Államok kilépését az ENSZ egészségügyi szervezetéből, a WHO-ból is. Ez a szervezet sikerrel vette fel a harcot a súlyos egészségügyi veszélyek, világjárványok ellen, segíti a szegény országokat. Az USA 1948-ban csatlakozott a szervezethez, a Kongresszus döntésével. A világszervezet 2-3 milliárd dolláros költségvetéssel működik, az USA-tól évente több százmilliós hozzájárulást kap. A kilépés aláássa a nemzetközi együttműködést és veszélyezteti a világot.
Trump félelmetes sebességgel, úgyszólván azonnal megkezdte a világ jól működő szabadkereskedelmi rendszerének lerombolását is. Már kampánya idején kijelentette, hogy a "vám" a kedvenc szava és “a szótár legszebb szava”. Már elnöksége első hónapjában bejelentette, hogy az acél és alumínium behozatalára 25 százalékos vámot vet ki, amivel nagy léptekkel indult el az autarchia, a gazdasági önellátás felé.
A két szomszédos ország, Kanada és Mexikó ellen 25 százalékos, Kína ellen pedig 10 százalékos “büntető” vámokat vezetett be, s jelezte, hogy Európa ellen is hasonló lépést készít elő. Igaz, e vámok bevezetését felfüggesztette egy időre. Ami Kanadát illeti, Trump azt hiszi, hogy ezzel térdre, pontosabban függetlensége feladására kényszeríti az országot. Szerinte az Amerikával folytatott kereskedelemből eredő többletnyereség nélkül “Kanada nem életképes ország többé". Ez az igazság – mondta, majd “viccelődve” hozzátette: "ezért Kanada az USA 51-ik tagországává válik majd. Ez a kanadai népnek sokkal kedvezőbb lesz”.
Azon már igazán nem csodálkozunk, hogy Trump amnesztiát adott 1500 hívének, akik 2021. január 6-án az ő uszítására – de részvétele nélkül – betörtek a Kongresszus épületébe és ennek során hat rendőrt, akik védték az épületet, megöltek és 140-et megsebesítettek. A Trump érdekében pusztító és gyilkoló csőcselék is az elnök védelme alatt áll. Amnesztiát kapott például Enrique Tarrio, akit jogerősen 22 évre ítéltek, valamint a 18 évre elítélt Stewart Rhodes, a szélsőséges jobboldali szervezetek, az Oath Keepers (Eskütartók) és Proud Boys (Büszke fiúk) vezetői.
Ugyancsak semmi meglepő nincs abban, hogy Trump szabad utat biztosított az alaszkai és a Csendes-óceán parti olajfúrásoknak, viszont ellehetetlenítette a partmenti áramtermelő szélkerekek telepítését. Még olyan apróságok sem kerülték el figyelmét, mint a Mexikói-öböl átkeresztelése Amerikai-öböllé, valamint az alaszkai 6100 méter magas Denali-hegy nevének visszaváltoztatása a védővámos politikájáról hírhedt McKinley volt elnökére. (Még Obama elnök idején kapta vissza a hely az őslakó indiánok által használt, atapaszka nyelvű nevét.)
Figyelme arra is kiterjedt, hogy a halálbüntetések végrehajtásához – amire évek óta nem került sor Amerikában – elég halálos méreg álljon rendelkezésre a börtönökben. Ugyancsak megdöbbentő, hogy már elnöksége első óráiban gondja volt a börtönben ülő nemváltott (transgender) emberek testi védelmének megszűntetésére. Szankciókat léptetett életbe a hágai Nemzetközi Bűntetőbíróság ellen, és bejelentette, hogy megszerzi a gázai övezetet ingatlanfejlesztési célokra, és Jordániába és Egyiptomba telepíti ki az ott élő palesztinokat.
Az már szinte szolid tervnek tűnik ezek után, hogy megszűnteti az USA által más – általában igen szegény - államoknak nyújtott segítséget. A racionalizálás jegyében felszámol egy sor minisztériumot és hivatalt, köztük az oktatási minisztériumot, vagy az olyan föderális szintű támogatást nyújtó egységeket, mint a FIMA nevű szervezet, amely az időjárási katasztrófák (árvizek, tűzek, földrengés) áldozatait segíti. Nem kerüli el a figyelmét az a hivatal sem, amely ezekben a hetekben szorgalmasan dolgozik a tűzkárok sújtotta Los Angeles leégett területein, eltávolítva az ott keletkezett nagy mennyiségű mérgező anyagot.
Végül hadd utaljak még az illegálisan bevándorolt és Amerikában dolgozó mintegy 11 millió, főként latin-amerikai ember deportálásának korábban hangsúlyosan megigért programjára. Ezek a jobbára tanulatlan emberek közismert módon az amerikai mezőgazdaság legfőbb munkaerői és a gyárak segédmunkásai. 2024 nyarán az amerikai születésű foglalkoztatottak (131 millió ember) közel egyötödét (31 milliót) tették ki a külföldön születettek, közülük minden negyedik illegális bevándorló volt. Trump elnöksége első hetében naponta közel 1000 ilyen embert gyűjtöttek össze és deportáltak nagy katonai repülőgépeken egyes dél-amerikai országokba.
Minden szakértő egyetért abban, hogy ennyi embert az ország egész területéről összefogdosni szinte lehetetlen, és az akció költsége horribilis - az Amerikai Bevándorlási Tanács becslése szerint 315 milliárd dollár. Ráadásul 10 amerikaiból csak 4 támogatja ezt a politikát. 10-ből 8-an csupán azon illegális bevándorlók deportálását üdvözlik, akik erőszakos bűntényt követtek el. Megjegyzendő, hogy a bűnözők között az arányokat tekintve feleannyi az illegális bevándorló, mint az itt született amerikai. Az erőszakos és kábítószeres bűntények elkövetőinek aránya egynegyede az amerikaiakénak.
De Trump lubickol a TV kamerák teremtette nyilvánosságban. Beszél és beszél. Elődje, Biden elnöksége első hetében két és fél órát szerepelt a TV-ben és 24 ezer szót mondott a nyilvánosság előtt. Trump majdnem nyolc órát töltött a kamerák kereszttüzében és több mint 81 ezer szó hagyta el az ajkát. Kapaszkodjon meg, kedves olvasó, ez több, mint amennyi három Shakespeare drámában együttesen elhangzik!
Trump a saját isteni küldetéséről beszél: ”Isten megmentett és visszaadott Amerikának”. Az ellene elkövetett sikertelen merénylet a legyőzhetetlenség mítoszává és messianisztikus erővé, az "isteni autoritás" bizonyítékává vált. Egy képviselő máris beadott egy javaslatot az alkotmány módosítására, hogy lehetséges legyen egy harmadik elnöki mandátum is, egy floridai képviselőnő pedig kezdeményezte, hogy Trump portréját is véssék fel a híres Mount Rushmore sziklafalra Washington, Jefferson és Lincoln arcmása mellé.
Talán kötelező lesz azt is énekelni, hogy “Mennyből az angyal eljött hozzátok… Ő leszen néktek üdvözítőtök”. Négy új trumpi év köszöntött Amerikára.