Ismételten kizárt bármiféle koalíciót a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) párttal Friedrich Merz. A német keresztény uniópártok kancellárjelöltje a ZDF televízió Klartext című műsorában Alice Weidelnek, az AfD kancellárjelöltjének címezve ezt mondta: „Az AfD-től folyamatosan csak azt hallom, hogy tönkre akarják tenni a CDU-t, mi pedig heves ellenállást fogunk tanúsítani”. Weidel szerdán Orbán Viktor vendége volt Budapesten, ami megütközést keltett Németországban, hiszen a február 23-án esedékes választás előtti kampányba való beavatkozásként értékelik. Merz utalt arra, hogy az AfD ki akarja vezetni Németországot az Európai Unióból és a NATO-ból, továbbá az euró helyett ismét a márkát kívánja bevezetni fizetőeszközként. Ezek az intézmények azonban szorosan egybefonódnak Németország történetével, és ezt nem kérdőjelezik meg. A CDU vezetője hangsúlyozta, ezekben a kérdésekben messzebb állnak egymástól, mint bármelyik másik párt a német Bundestagban. Az AfD olyan párt, „amely nyíltan szélsőjobboldali, nyíltan idegengyűlölő – mutatott rá Merz.
Egy héttel a német parlamenti választás előtt az ARD által közölt felmérés szerint a németek 13 százaléka még nem biztos abban, melyik pártra adja a voksát, 18 százalék pedig nem biztos abban, hogy él majd szavazati jogával. 69 százalék viszont már pontosan tudja, melyik párt neve mellé teszi az ikszet. A legtöbben, 35 százalék, egy a CDU/CSU által vezette kormányt szeretnének, s feltűnő az, hogy az utóbbi hetekben a CDU-n belül is javult az SPD megítélése, ami szintén egy ilyen koalíciós együttműködést valószínűsít. Mindeközben csökkent a kereszténydemokraták szavazói körében egy a CDU/CSU és a liberális FDP közötti koalíció támogatása. Ennek oka lehet az is, hogy a közvélemény-kutatások szerint a szabad demokraták feltehetően nem kerülnek be a következő Bundestagba, támogatottságuk 3-4 százalék között mozog.
A követkető koalíció szempontjából fontos fejlemény lesz, hogyan szerepelnek a kisebb pártok. Az utóbbi hetekben meglepő mértékben megerősödött a Balpárt, amelynek megítélése háromról hat százalékra emelkedett. Utoljára a 2021-es Bundestag-választás előtt ért el ilyen értéket. Az említett FDP-n kívül kétséges Sarah Wagenknecht baloldali populista pártja, a BSW bekerülése is. Amennyiben a BSW és az FDP bejutna a Bundestagba, akkor matematikailag csak a CDU/CSU és az AfD kétpárti szövetsége lenne lehetséges. Ez persze csak hipotézis, gyakorlati esély nincs ilyen koalíciós együttműködésre.
Korcsoportonként megoszlanak a vélemények arról, hogy kinek kell alakítania az ország politikai jövőjét. Míg a 65 év felettiek kétharmada vagy az Uniót (43 százalék), vagy az SPD-t (24 százalék) szeretné látni a jövőbeli kormány élén, addig a 18-34 évesek körében kevésbé népszerűek ezek a pártok, igaz, ők kevésbé szilárd párthűséggel is rendelkeznek.
