- Nagyon örülünk neki, hogy az oktatásban sikerült elérni egy bizonyos bérrendezést, de ez itt nálunk rettenetes bérfeszültséget okoz. Az óvónők, dajkák foglalkoztatási adatlapjai itt vannak a polgármesteri hivatalban, és látom, hogy nekem, aki 38 éve dolgozom az önkormányzatnál, s ebből lassan tíz éve vezető beosztásban, jegyzőként kevesebb a bérem, mint egy hasonlóan régóta dolgozó óvónőé. Nem rá vagyok irigy, megérdemlik az emelt bér, csakhogy ettől a miénk egyre jobban leszakad – fogalmazott egy Szolnok melletti kistelepülés jegyzője. Hozzátette: ráadásul országosan is nagyon kiegyenlítetlen és igazságtalan a köztisztviselők bérezése, mert az jellemzően attól függ, hogy az adott önkormányzat mennyire tehetős, és hogyan tudja kiegészíteni a jövedelmeket.
A szociális ágazatban ez szintén probléma: egy szociális intézmény vezetője, akinek speciális végzettsége van, szakmai tapasztalata, helyismerete, s közel 40 éves jogviszonya, ma egy óvónő bérének az ötven százalékát keresi. - Nem az a baj, hogy az óvónő sokat keres, hanem, hogy mi keveset – érvelt.
- Ha a besorolás szerinti, a kormány által rögzített bért adnánk, az nem érné el a garantált bérminimumot, a bruttó 348 ezer forintot - mondta lapunknak Kalmárné Kovács Andrea, Recsk és Parádsasvár közös hivatalának jegyzője. A közszolgálati tisztviselők illetményalapja 2008 óta változatlan, 38 650 forint. Hozzátette: egy anyakönyvvezető, egy pénzügyi gazdálkodási előadó, egy könyvelő, egy adóigazgatási ügyintéző, egy hagyatéki ügyintéző is csak a kötelező bérminimumot kapja, miközben folyamatosan képezniük kell magukat, mert az informatikai rendszereket fejlesztik, a jogszabályok változnak.
Az állam által garantált béreket Recsken jellemzően 30-70 százalékkal egészíti ki az önkormányzat, munkakörtől függően, azért, hogy ne veszítsék el a jól képzett szakembereket. - Sajnos az önkormányzatok jelenlegi gazdasági-pénzügyi helyzete már ezt a mértékű kiegészítést is veszélyezteti, további emelésre pedig nincs is lehetőség.
A versenyszféra könnyen elcsábíthat egy könyvelőt, pénzügyest, gazdasági vezetőt.
Iparűzési adót nem lehet felhasználni a bérek kiegészítésére, azt ugyanis a törvény szerint csak településüzemeltetésre-, fejlesztésre lehet fordítani - mondta. Így a falu ingatlanjainak bérbeadásából, illetve abból tudnak plusz pénzt előteremteni, hogy nagyon minimálisra csökkentik a működési költségeiket, s az így megspórolt pénzt már át tudják irányítani a bérek kiegészítésére.
A dél-baranyai falvakban is bérfeszültséget okoz, hogy az önkormányzati dolgozók fizetése leszakadt az óvodapedagógusokétól. A kémesi óvoda hat falu félszáz gyermekét látja el. Az intézmény alkalmazottainak nettó keresete 500 és 800 ezer forint között mozog, eközben ugyanezeknek a településeknek az önkormányzati dolgozói között akad olyan is, aki csak 240 ezret kap kézhez, és közülük senki se visz többet haza 400 ezer forintnál. Pál Csaba, Szaporca független polgármestere, a kémesi óvodatársulás alelnöke örül annak, hogy az óvodapedagógusok bére rendeződött, az viszont fejtörést okoz számára, hogy az önkormányzati alkalmazottak jövedelme rendkívül alacsony. A polgármester bízik abban, hogy hamarosan az ő bérüket is megnyugtatóan rendezi a kormány. Ám ha a 200 lelkes falu meg akarja tartani jól teljesítő dolgozóit (és meg akarja), akkor addig is kénytelen valamilyen forrásból többletjövedelemhez juttatni őket, mondta Pál Csaba.
Szaporcán – és a környékbeli kistelepüléseken - bevált módszer, hogy a falu közösségteremtő programokat rendez, s az ehhez elnyert pályázati támogatás ötöde bér jellegű kifizetésre fordítható. Ezért e programok megvalósításába bevonják az alulfizetett önkormányzati alkalmazottakat, akik munkájukért megbízási díjat kapnak. Ám saját falujuk önkormányzata – a jogszabályok szerint - nem fizethet számukra megbízási díjat, ezért a rendezvények szervezését egy civil szervezetre bízzák, utóbbi már jogosult a megbízási díj kifizetésére. Így minden jogszerű, és megérdemelt keresetkiegészítéshez juthatnak a méltatlanul keveset kereső alkalmazottak.
Kezdi elveszíteni a Fidesz a kisvárosokat, a magyarok többsége már nem hisz az orbáni csodában- Kénytelenek vagyunk kiegészíteni a közös hivatalban dolgozó köztisztviselők, illetve az önkormányzati közalkalmazottak bérét, ugyanis a Balaton kiemelt övezet, ha nem tennénk meg, elmennének a szolgáltatási szektorba, ahol sokkal magasabbak a fizetések – mondta lapunknak az egyik tóparti település polgármestere. – Súlyos tízmilliókról van szó évente, amikor az államilag meghatározott béremelés mondjuk 7 százalék volt, akkor mi adtunk 18-at – folytatta a polgármester. Ezt nem az alap-, hanem a teljesítménybérben tudjuk elszámolni, munkaköri beosztástól és végzettségtől függően 100-200 ezer forinttal térnek el a béreink a bértáblától. Az önkormányzatnál akadt olyan beosztottam, akinek a fizetése elérte az enyémet: ekkora településméretnél a törvény tavaly októberig 650 ezer forintot határozott meg a polgármesternek, s volt olyan dolgozó, aki szintén ennyit kapott, de még a legalacsonyabb kategóriában is 400 ezer forint feletti bruttó béreket adunk.
Esélyünk sincs, hogy pluszbért adjunk a hivatali dolgozóknak
– sóhajtott egy, az előző falutól néhány tíz kilométerre fekvő balatoni háttértelepülés polgármestere. – Az állami normatíva amúgy is minden évben kevesebb reálértéken, örülünk, ha működtetni tudjuk a falut, saját bevételeink pedig elenyészőek: itt nincsenek ezerszám nyaralók, s nincs üdülőhelyi díj, amiből nőne a mozgásterünk. Csak annyit tudunk csinálni, hogy év végén, ha marad valami pénz a kasszában, jelképes jutalmakat adunk a dolgozóknak, de ez sem mindig anyagi: sokszor csak valami tárgyi dologra futja, doboz bonbon vagy egy üveg bor. De a dolgozóink ennek is örülnek, hiszen van helyben munkájuk, nem kell 30-50 kilométert utazniuk valamelyik városi munkahelyre, a Balatonnál pedig jellemzően csak idénymunkára tudnak elszegődni. Itt kevesebbet kapnak, de azt legalább egész évben.
Kimaradtak az emelésből a „települések motorjai”
Számos településen érzékeljük a feszültséget: ott például, ahol a képviselő-testület felemelte a saját díjazását, ugyanakkor a hivataltól elvett minden jutalomkeretet, és nem emeli fel az illetményalapot saját erőből. Nagyon örülünk annak, hogy a pedagógusok bérét rendezik, de nagyon sérelmezzük, hogy a köztisztviselőket rendre kihagyják hasonlóból – mondta lapunknak Boros Péterné, a Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete elnöke, hozzátéve: elfogadhatatlan, hogy 16 éve ugyanannyi az állami illetményalap - 38 650 forint -, amit minden évben a költségvetésben rögzítenek. Az önkormányzatokra testálták rá, hogy ezen emeljenek, ha tudnak, de Magyarországon kilencszáz településen, ha vért izzadnának, sem lennének képesek a saját adóerő-képességükből bármit emelni.
Számításaik szerint 187 ezer forintos illetményalapnak kellene ahhoz lenni, hogy a közigazgatásban dolgozók garantáltan megkapják az őket megillető béreket anélkül, hogy harcolni vagy könyörögni kellene érte. A kormány felé rendre kezdeményezik az erről való tárgyalást, egyelőre eredménytelenül. Ráadásul
a kistelepülési hivatalban dolgozók az átlagnál is nehezebben tudnak kiállni az érdekeikért, elhatározni például egy sztrájkot vagy bármilyen más nyomásgyakorlási módot, mert kevesen vannak,
s akár már a szomszédos településen lévő kollégáikkal sem tudnak összefogni – például azért, mert ott egy tehetősebb önkormányzat épp jobban díjazza az alkalmazottakat, ezért nekik nem érdekük a harc.
Szavai szerint a szakszervezet jelentős kompromisszumot is elfogadna, a kívánatos 187 ezer forint helyett első lépésként „beérnék” 80 ezer forintban meghatározott, garantált illetményalappal, de a kormány nem akart ebben előre lépni. Sőt, nehezítette most még a tehetősebb önkormányzatok gazdasági helyzetét is a szolidaritási hozzájárulás növelésével, tehát most már nemcsak a kisebb, és kevés adóerő-képességgel rendelkező településeken van gond, hanem adott esetben akár a megyei jogú városokban is. Szerencsére a fővárossal kötött bérmegállapodásban rendezni tudták a keresetnövelést, de ez egyfajta csepp a tengerben. S miközben például a kormányzat „gazdaságilag megfogalmazta”, vagyis emelte a polgármesterek és a képviselők díjazását, ebből kimaradtak a jegyzők, aljegyzők: épp a település motorjai, akik a gazdálkodást, a különböző feladatok végrehajtását elvégzik. Emiatt is rendkívül nagy a feszültség és a felháborodás – tette hozzá.
